A kék bolygó maga a paradicsom. Gyerekek a lakói, akik nem öregszenek és dolgozniuk sem kell. Annyi a feladatuk, hogy egész nap játsszanak, és jól érezzék magukat. A vegytiszta ártatlanságot azonban beárnyékolja egy űrhajó érkezése. Utasa, a fura Vicces Vili ellenállhatatlan ajánlatot tesz a gyerekeknek.

Na, srácok, ki akar repülni?

Vili nemcsak repülni tanítja meg a gyerekeket, kérésükre még a Napot is felszögezi az égre. A csodákért cserébe csupán egy kis semmiséget kér; egy csepp kis fiatalságot. A gyerekeknek egyre több kívánsága lesz, Vili pedig egy-egy adag fiatalságért cserébe nem fukarkodik a teljesítésükkel, míg ki nem derül, hogy a kívánságoknak igazából nagy ára van. Vilit két színésznő alakítja, parádés megoldással.

Az az igazság, hogy Kónya Renátába bele is szerettem. Igen. Ő az untermannom, ami azt jelenti, hogy követi a bal oldalamat, a Kosik Anitát, aki a bal oldalamat alakítja. Ez ugyanolyan nehéz feladat, mint irányítani. Nagyon nehéz feladat és így nagyon kedvelem őket. És igen, az Anitának sokszor izzad a keze az agyalapi mirigyemben, ettől még közelebb érzem magam hozzá.

– fogalmazott Kosik Anita, azaz színművész hangját használva Vicces Vili.

A nézőktől lesz valóban élő

A kék bolygóban komoly feladatot kapnak a nézők is. A rendező szerint a kisiskolásokat nemcsak lenyűgözik a látottak, hanem meglepő ötletekkel is szolgálnak, és ítéletet mondanak Vicces Vili felett.

A darab nagyon alkalmas arra, hogy gyerekekkel kis térben bánjunk, hiszen egy gyerekbolygóról van szó. Adja magát, hogy a gyerekeket játszó színészek gyakorlatilag az ő oldalukon állnak, és velük szemben felállítottunk egy furcsa lényt, bohócot, aki képviseli ezt a sok-sok dolgot, amit aztán a gyerekek megfogalmaznak. Ki is ez a bohóc, miért ilyen ez a bohóc?

– mondta el Bal József, rendező.

A kék bolygó egy izlandi író, Andri Snær Magnason műve. Hazájában irodalmi díjat kapott, és már több mint két tucat nyelvre fordították le.

Z. Pintye Zsolt