Múlt héten felvezetett sorozatunkban – melyben Kulcsár Attila, városunk Ybl-díjas és Magyar Örökség díjas építésze – néhány modern (úgy értjük: például a Takarékpalotához képest idõben messze álló, az elmúlt néhány évtizedhez köthetõ) épületet vizsgál meg és mutat be nekünk, ínyenceknek való nyelvezettel, úgy, ahogy mi talán sohasem néznénk rájuk. A cikkek mottója sokatmondó: A modern építészet is lehet szép – és szerethetõ, mint a gyereked. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018. július 13-i számában.)

A múlt század nyolcvanas éveiben a döntéshozók egy miskolci építészt favorizáltak, Tóth Istvánt. Õt bízták meg a Technika Házát magában foglaló nagy lakóház megtervezésével, a színészek Nemzeti Bank melletti garzonházát is õ jegyzi, és a Szarvas utca sarkán az üzletsorral gazdag saroképületet. Városképileg legfontosabb nyíregyházi terve azonban a régi BUSZACSA, ma Continental Arénának átnevezett játékcsarnok.

Máshol lett volna

A város 1983-ban tervpályázatot írt ki sportközpontjának megtervezésére, az ÁÉTV vállalta négy alternatíva kidolgozását. Ez magában foglalta volna a játékcsarnokot és egy versenyuszodát. Az építési hely a Szegfû utca északi oldalán helyezkedett el, és kapcsolódott volna az akkor még mûködõ Építõk Sporttelephez, teniszpályákkal. A legjobbnak ítélt Pálfy Sándor terve, egy reprezentatív bejárati kapuzattal összefogta a két funkciót, és a mûködtetés helyiségeit és két ikercsarnokot hozott létre.

Tóth István tervezte

De változtak a városrendezési koncepciók, a játékcsarnok helye átkerült az utca másik oldalára, és az uszoda sem valósult meg akkor. (Ez a következõ esztendõk feladata, a korábbi bejelentések alapján nemsokára a belvárost gazdagítja majd az Aréna mellett – a szerk.) Tervezõje pedig ugyancsak Tóth István építész lett Miskolcról. A sportlétesítmény közönségbejárata a Géza utcára néz, árkádos elõtere mintha valaha folytatódni akarna – megtükrözve – uszodabejáratként. Parkolói és sportolói bejárata a Bujtos utcáról nyílik. Innen tárul fel építészeti karaktere – a gyalogos bejárata kívánja a másik csarnok megépültét, de itt már hiába.

Egyedivé tevõ térrácsok

Az épület egyediségét a játékteret lefedõ dongára boltozódó acél térrácsok kubusa adja. Statikus tervezõje Holló Csaba. A látványos belsõ tér, a kézilabdára méretezett centerpályán keresztbe felfesthetõ három kosárlabdapálya felett ível át. Így természetes megvilágítást és elegendõ légteret biztosított, az akár 4000 nézõt is befogadni képes sportlétesítmény látogatói számára.

Különleges volt

A kor hasonló játékcsarnokai közül is kiemelkedik a nyíregyházi különlegessége. Gondoljunk a debreceni Hódos Imre Csarnokra, vagy a miskolcira. A szegediek hosszirányba lefedett dongája a nézõk számára alacsony komfortot biztosít, a kisvárdai kézilabda fellegvára csak ötszáz fõs befogadó képességû. Nyíregyházán kulturáltan szét van választva a közönség és a játékosforgalom.

Multifunkcionális használat

A tágas elõcsarnokból nyílnak a kiszolgálóhelyiségek, (büfé, WC-k, ruhatárak) és az elsõ emeletrõl tölthetõk fel a lelátók, a másodikról a VIP-helyiségek és a közvetítõállások. A küzdõtér igénybevétele a földszintrõl közvetlenül is biztosított, ez lehetõvé teszi a multifunkcionális használatot, amelynek az elmúlt évek számtalan lehetõségét mutatták be motorversenytõl kórusfesztiválokig. Az öltözõk, bemelegítõk, edzõtermek és klubhelyiségek a hosszoldalon sorakoznak, semleges nyílásrendszerük felett a jellegadó tömeg uralkodik és minden nézetében meghatározza különösségét.

Elõnyös megújítás

A legutóbbi, nagyszabású átalakítások elõnyösen új ritmust építettek fõnézetébe, divatos és színes burkolati betétekkel, átalakítva a hangsúlytalan bejárati elõtetõit is. A komfort miatt a nézõszám 2500+1000 fõre módosult. A Continental csarnok, a város nemzetközi színvonalú épülete, és ilyen sportesemények színhelye volt, és lehet a jövõben is.

(Szerzõ: Kulcsár Attila)