Az első csaknem ötven oldalt a szerkesztők 1956 emlékezetének szentelték. A rovat olyan dolgozatokat közöl, amelyeknek nagy része a 23. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napokon hangzott el: Takács Tibor az 1956. október 26-i nyíregyházi tömegtüntetés fényképeit vizsgálja, Lupkovivs György a Szilágyi-Tomasovszky-per újabb olvasatát adja, Galambos Sándor a forradalom távollétükben vagy tiltakozásuk ellenére megválasztott helyi vezetőiről ír. Molnár István szubjektív hangon eleveníti fel a záhonyi tüzérlaktanya szovjet orvtámadását; ugyancsak személyes hangon szól a ’56-ról Lénárd Béla. A lap élén Ratkó József mostanáig publikálatlan, kilenc tételes Forradalmi naplója áll.

A Szemle Bajcsy-Zsilinszky Endre, illetve Nagy Ferenc és Szászi Ferenc alakjára-munkásságára történő emlékezéseken túl közzéteszi Kerényi Károly 1960. január 3-án tartott előadását, amely az 1956 után a skandináv országokba szakadt fiatal magyaroknak beszél arról, miként lehet „valakinek két pátriája”. Takács Péter, Zsirai László és Futaky László recenzióin túl a folyóiratban olvasható Marik Sándornak Bársony István akadémikus kutatóprofesszorral készített interjúja, továbbá elemzés található Kiss Lajos András filozófiai munkásságáról, illetve laudáció a Ratkó-díjas Oláh Andrásról. A szám közli a Hadron Művészeti Egyesület Kubus – 1956 című kiállításának anyagát, s az ahhoz Nagy Zsuka által írott verseket.

Karádi Zsolt