Hősök, emlékek, Nyíregyháza

Dr. Szendrei László ügyvéd 50 éve Nyíregyházán él, igazi lokálpatriótának vallja magát. Sok mindennel foglalkozott már, jelenlegi kutatásának gyökere pedig hosszú évekkel ezelőttre nyúlik vissza. Az 1980-as évek elején szülőföldjén, Petneházán döntötte el édesapjával, hogy önköltségen mindazon katonaként elesett hősöknek és a zsidó áldozatoknak, akik Petneházán éltek, és a II. világháborúban haltak meg, felállítanak egy-egy emlékművet a keresztény, illetve a zsidó temetőben. Össze is gyűjtötték az elhunytak névsorát, de a terv kudarcba fulladt, ugyanis az akkori tanácselnök nem engedte ennek megvalósítását. – Ha elül valami az ember agyában, akkor az onnantól kezdve folyamatosan fejlődni fog – vallja dr. Szendrei László, aki nem adta fel eredeti tervét és folytatta kutatását.

920 HÁBORÚS HALOTT

– Lokálpatrióta vagyok, ezért úgy gondoltam, hogy kutathatnánk a nyíregyházi áldozatokat. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze, dr. Szabó Péter, a II. világháború hazai áldozatairól már összeállított egy könyvet, amelyet folyamatosan ki is egészített a legújabb kutatásaival. Ebből a nyíregyházi hősök nevei könnyen kigyűjthetők voltak. Ezért én az I. világháború nyíregyházi illetőségű hőseire vonatkozóan kerestem hiteles adatokat. Mai napi ismereteim szerint, 920-an voltak, akik meghaltak harci események kapcsán. ők nyíregyháziak voltak. Hozzá kell tennem, hogy a világháborút megelőző törvények alapján a katonai behívások a nemzetiségi, vallási és a területi adatok alapján történtek. A hadkötelesi korban lévő zsidó vallásúakat is behívták, így a hősök között ők is szerepelnek.

„KÖZKINCCSÉ KELLENE TENNI”

– Sokat gondolkodom azon, hogy több mint 100 évvel az első világháború kitörése után, vajon érdekelnének-e valakit ezek a nevek? Bízom benne, hogy igen, hiszen annak ellenére, hogy létezik világháborús emlékmű a Hősök terén, a két szobor egyáltalán nem  tartalmaz neveket. Úgy gondolom, hogy a két vi­lág­­­há­bo­rúban elesett nyíregyházi katonák – akik a mi hőseink – emléke és a mindannyiunk kegyelete megkívánja, hogy neveiket ezen a téren megörökítsük, természetesen megfelelő művészi keretben. Szeretném, ha találnánk olyan civil szervezetet, akik felkarolnák az ügyet, mert ezek a nyíregyházi háborús katonák a történtek után egy évszázad elteltével is megérdemlik, hogy méltó módon emlékezzünk rájuk – tette hozzá.
Az I. világháborúban elesett 920 nyíregyházi katona neveit és az elhalálozás helyét, valamint idejét tartalmazó listát a nyiregyhaza.hu weboldalon teljes terjedelmében elolvashatják.

Bruszel Dóra