Hősök, emlékek, Nyíregyháza
Egymással szemben álló nagyhatalmak, évekig elhúzódó harcok, elszakadt családok, több millió halott és az emlékezés, aminek még több mint 100 évvel az első világháború után is létjogosultsága van. Ezt támogatja dr. Szendrei László is, aki szeretné, ha a Hősök terén, a két világháborúban elesett nyíregyházi katonák neveit egy emlékművön örökítenék meg.

Dr. Szendrei László ügyvéd 50 éve Nyíregyházán él, igazi lokálpatriótának vallja magát. Sok mindennel foglalkozott már, jelenlegi kutatásának gyökere pedig hosszú évekkel ezelőttre nyúlik vissza. Az 1980-as évek elején szülőföldjén, Petneházán döntötte el édesapjával, hogy önköltségen mindazon katonaként elesett hősöknek és a zsidó áldozatoknak, akik Petneházán éltek, és a II. világháborúban haltak meg, felállítanak egy-egy emlékművet a keresztény, illetve a zsidó temetőben. Össze is gyűjtötték az elhunytak névsorát, de a terv kudarcba fulladt, ugyanis az akkori tanácselnök nem engedte ennek megvalósítását. – Ha elül valami az ember agyában, akkor az onnantól kezdve folyamatosan fejlődni fog – vallja dr. Szendrei László, aki nem adta fel eredeti tervét és folytatta kutatását.

 

920 HÁBORÚS HALOTT

 

– Lokálpatrióta vagyok, ezért úgy gondoltam, hogy kutathatnánk a nyíregyházi áldozatokat. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze, dr. Szabó Péter, a II. világháború hazai áldozatairól már összeállított egy könyvet, amelyet folyamatosan ki is egészített a legújabb kutatásaival. Ebből a nyíregyházi hősök nevei könnyen kigyűjthetők voltak. Ezért én az I. világháború nyíregyházi illetőségű hőseire vonatkozóan kerestem hiteles adatokat. Mai napi ismereteim szerint, 920-an voltak, akik meghaltak harci események kapcsán. ők nyíregyháziak voltak. Hozzá kell tennem, hogy a világháborút megelőző törvények alapján a katonai behívások a nemzetiségi, vallási és a területi adatok alapján történtek. A hadkötelesi korban lévő zsidó vallásúakat is behívták, így a hősök között ők is szerepelnek.


„KÖZKINCCSÉ KELLENE TENNI”

 

– Sokat gondolkodom azon, hogy több mint 100 évvel az első világháború kitörése után, vajon érdekelnének-e valakit ezek a nevek? Bízom benne, hogy igen, hiszen annak ellenére, hogy létezik világháborús emlékmű a Hősök terén, a két szobor egyáltalán nem  tartalmaz neveket. Úgy gondolom, hogy a két vi­lág­­­há­bo­rúban elesett nyíregyházi katonák – akik a mi hőseink – emléke és a mindannyiunk kegyelete megkívánja, hogy neveiket ezen a téren megörökítsük, természetesen megfelelő művészi keretben. Szeretném, ha találnánk olyan civil szervezetet, akik felkarolnák az ügyet, mert ezek a nyíregyházi háborús katonák a történtek után egy évszázad elteltével is megérdemlik, hogy méltó módon emlékezzünk rájuk – tette hozzá.
Az I. világháborúban elesett 920 nyíregyházi katona neveit és az elhalálozás helyét, valamint idejét tartalmazó listát a nyiregyhaza.hu weboldalon teljes terjedelmében elolvashatják.

Bruszel Dóra