Bizonyára mindenki szokott néha megőrizni dolgokat, hátha „egy nap” jók lesznek valamire. Persze aztán eljön az életükben ez az „egy nap”, és könnyed mozdulattal kidobják őket, vagy éppen fordítva: elkezdenek gyűjteni, felhalmozni, újabbakat és újabbakat…

Van, aki cetliket gyűjt, míg más étlapokat, nippeket, ceruzákat, köveket, cukros és csokis zacskókat, kitömött állatokat, kanalakat, hűtőmágneseket vagy éppen téglákat. De még olyanról is hallani a nagyvilágból, hogy hajtincset, villamosjegyet, sétapálcát, gombot, vagy éppen hamisított aláírást. Mert bizony vannak gyűjtők, akiket kimondottan a furcsa dolgok vonzanak. Ha már furcsa dolgok: Egy amerikai ügyvéd például mintegy 200.000 vasúti szögből álló gyűjteménnyel büszkélkedhet.

AFRIKÁTÓL AZ USÁN ÁT AFGANISZTÁNIG

Kollégánk, a Nyíregyházi Napló tördelőszerkesztő grafikusa sem mindennapi hobbit választott magának. Újságokat gyűjt, méghozzá a világ minden tájáról. Gazdagítja a gyűjteményét Afganisztánból, Afrikából, Ausztráliából, Baliról, Brazíliából, Indonéziából, Kubából, Mexikóból, Törökországból és többek között Új-Zélandról származó napilap is. 100 országból 300 újság. Nála, egy dobozban elfér a „fél világ”.

Az 1990-es évek közepétől kezdtem el gyűjteni az újságokat a világ minden tájáról. Emlékszem, a legelső lapot Franciaországból kaptam, a legújabbat pedig alig pár hete Bulgáriából. Igazából már gyerekkorom óta tervben volt, hogy milyen jó lenne gyűjteni a napilapokat, de mindig halogattam, mígnem a kezembe került a Magyarország című hetilap egyik száma, amiben külföldi újságokból válogattak ki híreket. Akkor eldöntöttem, hogy ideje belevágnom ebbe a hobbiba. Mivel grafikus vagyok, így engem a lapok felépítése érdekel. Mondjuk nagy meglepetés ért, amikor az Ausztráliában élő barátom megajándékozott egy ott kiadott napilappal. Az ugyanis magyar nyelven íródott. Mint kiderült, annyi honfitársunk él már ott, hogy „megéri” nekik magyarul napilapot megjelentetni.

KATONÁTÓL ÉS VILÁGUTAZÓTÓL

- A barátaim, ismerőseim már észben tartják, hogy ha külföldre utaznak, akkor hoznak nekem újságot. Fontos számomra, hogy a lapot abban az országban vásárolják meg, ahol eredetileg is kiadták, illetve többnyire csakis napilapokat gyűjtök. Az Afgán napilapot például egy kint szolgáló magyar katonától kaptam, de nagyon büszke vagyok arra a Brazil újságra is, ami a Rioi olimpia különszámával jelent meg. Mindegyik újságnak van valami különlegessége. Az arab lapokat például hátulról kell elkezdeni olvasni (ami nálunk utolsó oldal, az nálunk az első), az ausztrálok meg száz oldalakkal jelennek meg. Még van jó pár ország, ami hiányzik a gyűjteményemből, de azt hiszem, jó úton haladok. Egyetlen vágyam van a gyűjteményemet illetőmet: Az Amerikai Egyesült Államok összes államából szeretnék napilapokat. Akkor aztán igazán elégedett lennék.

Anglia

Bali

Fiji

Kuba

Mexikó

USA

Velence

(Szerző: Bruszel Dóra)