Hol a haza? Menni vagy maradni?

A 20. század egyik nagy történelmi traumáját dolgozza fel második regényében Kováts Judit. Az Elszakítva két felvidéki birtokos család két nemzedékének élettörténetét mutatja be 1944 és 1953 között, amikor a német és magyar kisebbségi sorsban élőket az újonnan létrejövő Csehszlovákiában kollektív bűnösöknek kiáltják ki, vagyontalanná és jogfosztottakká válnak, s nem vár más rájuk, csak nélkülözés és alávetettség. Ebben az évekig tartó, nyomorúságos és feszült helyzetben lesz szerelmes a regény két főhőse, akik a határ két oldalán elszakítva keresik a boldogságot.

DOKUMENTUMOKON ÉS SZEMÉLYES TÖRTÉNETEKEN ALAPUL

Az Elszakítva oral history, amely nemcsak korhű dokumentumokra, hanem személyes elbeszélésekre is épül.

– Amikor több mint 30 éve férjhez mentem, egy olyan családba kerültem, amelynek több száz évre visszamenőleg minden felmenője a Felvidékhez kötődik, ott születtek, éltek, ott vannak eltemetve – mesélte Kováts Judit. – Én a családtagoktól tudom ezeket a történeteket, ők azok a hétköznapi emberek, akik átélték a traumákat: mindenüket elvették, teljes vagyonelkobzással sújtották őket, deportálták, internálták, lakosságcserével kicserélték őket, és 10–14 évesen kénytelenek voltak a zöldhatáron átszökdösni azért, hogy Magyarországon tanulhassanak, mert Csehszlovákiában nem volt rá lehetőségük.

TALÁLKÁK A RONYVA HÍDJÁN

A könyv címlapja a regény egyik különleges jelenetére utal: az egymástól elszakított közvetlen hozzátartozók határbeszélgetésért folyamodhatnak, ami azt jelenti, hogy az országhatár egy semleges pontján 15 percre találkozhatnak. A történetben a Ronyva hídja az a semleges pont, ahol a főszereplők, a szerelmes fiú és lány minden hónap első szombatján egy-egy negyedórára láthatja egymást.

VALÓS TÖRTÉNET KITALÁLT SZEREPLŐKKEL

A regény, bár valós elbeszélésekre épül, fikció, a szereplők majdnem mindegyike kitalált, de egy-egy mellékszereplő valós, a saját nevén szereplő személy. Élettörténetük azt a sorsot mutatja be, amelyet 750 ezer magyar is elszenvedett. Kováts Judit második regényét a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a nagyközönségnek.

F. A.

(Fotó: Csutkai Csaba)