Ha élne Jóska, ezt a díjat nem kaphatnám meg.

– ezt mondta Buda Ferenc, amikor kézbe vette a Ratkó-díjat. Jól ismerték egymást Ratkó Józseffel, barátok voltak és mind ketten a Hetek elnevezésű költői csoportosuláshoz tartoztak. A 60-as, 70-es években a Heteket olyan vidéken élő értelmiségiek alkották, akik munkássága jócskán túlmutatott az irodalmon, közösség- és szemléletformáló erővel bírt. Buda Ferenc szerint a költészet ereje mára meggyengült, de közönséget ma is talál magának.

Valakik mindig meghallgatják a költő szavát, vagy elolvassák, inkább meghallgatják. Olvasni nem olvasnak annyian, mint akkortájt, de akárhányszor olyan helyzetbe kerültem, hogy verset kellett felolvasni, úgy vettem észre hogy szívesen nyitják ki a fülüket az emberek.

– fogalmazott Buda Ferenc.

Buda és a tiszta forrás

A Kossuth díjas, 2014 óta a Nemzet Művésze Buda Ferenc, költészete és életműve egyszerre merít szülőföldje, a Nyírség és a Hajdúság népköltészetéből és rögvalóságából.

Abban a költészetben, amelynek a gyökerei a tiszta forrásba nyúlnak, abban a költészetben, amelynek gyökerei József Attiláig, Nagy Lászlóig, Ratkó Józsefig érnek, abban a költészetben, ennek a népnek, ennek a nemzetnek, ennek a nemzettudatnak mindig is magas rangú kifejezője volt.

– tette hozzá dr. Karádi Zsolt, a Ratkó József-díj kuratóriumának megbízott vezetője.

A Ratkó József díjat 1993-ban alapította a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány a költő szellemi és művészi teljesítményének emlékére.

Z. Pintye Zsolt