Kisgyörgy Tamás, a skanzen közművelődési munkatársa elmondta csütörtökön az MTI-nek, hogy keresik azokat, akik ismerik a régi épületek múltját, őrzik emlékeiket, vagy személyes kötődés van hozzájuk, netán fotókkal is rendelkeznek róluk. A remélt, eddig még hiányzó információkkal a tudományos kutatás korábbi adatait egészítik ki, hogy az utókor számára teljes lehessen a kép a múzeumfaluban látható, Északkelet-Magyarország sokszínű népi építészetét őrző épületekről.
Így keresik a történetét hét közösségi épületnek, a skanzenbe annak idején Barabásról áttelepített iskolának, a valamikori Hangya szövetkezeti boltnak és kocsmának, továbbá a vállaji húsboltnak, a gyulaházi református paplaknak, valamint a nyíregyházi műhelysornak.

CSIZMADIA- ÉS PIPAKÉSZÍTŐ MŰHELY

A valamikori csizmadia-, szíjgyártó, kalapos-, pipakészítő, fazekas-, takács- és kerékgyártó műhely egykor a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely egyik legrégibb utcájában, a Szarvas utcában állt, a 9. számtól kezdődően. Az utca a nevét a Békés megyei településről kapta, ahonnan a török idők után elnéptelenedett Nyíregyházára 1753-ban költöztettek tót ajkú embereket, vagy ahogy nevezték őket, tirpákokat. A múzeumfalu munkatársai szerint sokaknak lehet emlékük a kisdobronyi református templomról és a tivadari református haranglábról is, melyek régi tervrajzok alapján, rekonstrukcióként épültek fel a skanzenben. Kisdobrony ma Ukrajnában, a kárpátaljai ungvári járásban található.

TOVÁBB ÉPÜL

Lakóházak emlékét is keresik, például a tiszabecsi Kis út 43., a jármi Kossuth út 38., a nagyhodosi Dózsa út 38., a kállósemjéni Vasvári út 48., a tiszadobi Bocskai út 40., a tarpai Kossuth út 69., a jánkmajtisi Béke u. 23., a besztereci Kossuth út 47., a paszabi Táncsics út 19., valamint a pócspetri Magyi út 6. szám alatt állt családi házét, amelyeket szintén áttelepítettek a múzeumfaluba. Egy tirpák lakóházról, a Nyíregyháza-Cigánybokor 58. alatt állt házról, illetve a nagyhodosi temetőcsősz házáról is információkat remélnek a gyűjtés során. A Sóstói Múzeumfalu építése 1970-ben kezdődött, s 1979-ben öt berendezett portával nyílt meg. Azóta 9 hektárra bővült a skanzen, közel 100 épület található már benne, kiegészítve egy Árpád-kori falu öt épületével, kútjával és kemencéjével. A honfoglalás-kori településrész az idén tovább épül, egy kurgánt, illetve eredeti élővilággal egy tavat hoznak létre. Az ország második legnagyobb skanzenjének számító múzeumfaluban a régi közösségi és lakóépületeket természetesen az egykori bútorokkal, használati és dísztárgyakkal rendezték be.

MTI