Gyorstalpaló a koronavírus elleni vakcinákhoz

Gyorstalpaló a koronavírus elleni vakcinákhoz

A 2020-as évben a koronavírus elleni vakcinák tucatjait vetették alá klinikai vizsgálatnak. Mostanra értünk el oda, hogy bizonyos oltások a nyilvánosság számára is beadhatók, miközben fejlesztőik továbbra is adatokat gyűjtenek biztonságosságukról és hatékonyságukról. Amennyiben megfelelnek az összes szükséges kritériumnak, ezeket a vakcinákat a jövőben teljes mértékben jóvá lehet hagyni, ami egyes oltóanyagoknál már meg is történt.

Itt van egy rövid bemutató azokról a vakcinákról, amelyeket már a világ minden táján használnak.

Pfizer–BioNTech (Magyarországon engedélyezett)

Az ameikai Pfizer és a német BioNTech biotechnológiai vállalat által kifejlesztett vakcina 95 százalékban hatékony a koronavírus-fertőzés megelőzésében.

A vakcinát két adagban adják be, három hét különbséggel, és mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni. 2020. december 11-én a Pfizer–BioNTech vakcina lett az első Covid–19 elleni vakcina, amelyet sürgősségi felhasználásra engedélyezett az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA).

Több más ország is engedélyezte az oltást sürgősségi felhasználásra, köztük az Egyesült Királyság, Argentína, Chile és Szingapúr, és az Európai Unió is követte példát december 21-én – írta a The New York Times. Bahrein, Kanada, Szaúd-Arábia és Svájc teljes mértékben jóváhagyta az oltást.

A oltás alapjául egy mRNS nevű molekulát használ. A DNS molekuláris unokatestvére, az mRNS utasításokat tartalmaz specifikus fehérjék felépítésére; ebben az esetben az oltóanyagban található mRNS a koronavírus tüskefehérjét kódolja, amely szerkezet eltávolítja a vírus felületét, és amelyet emberi sejtek megfertőzésére használ. A vakcina a testbe kerülve utasítja az emberi sejteket, hogy építsék fel ezt a fehérjét, és az immunrendszer megtanulja felismerni és megtámadni koronavírust.

Moderna (Magyarországon engedélyezett)

A Moderna első vakcinaszállítmánya január 12-én érkezett meg Magyarországra. Az M1 nem megerősített információja szerint a Moderna vakcináját az idősotthonok lakói kapják.

Az amerikai Moderna biotechnológiai vállalat és a Nemzeti Allergiai és Fertőző Betegségek Intézete (NIAID) által kifejlesztett vakcina szintén az mRNS-t használja bázisként, és a becslések szerint 94,5 százalékos hatékonyságú. A Pfizer–BioNTech vakcinához hasonlóan az oltás két részből áll, azonban itt annyi az eltérés, hogy a második oltást négy hét után adják be.

Másik különbség, hogy a Moderna vakcinája mínusz 20 Celsius-fokon tárolható, ahelyett, hogy mélyfagyasztást igényelne, mint a Pfizer–BioNTech oltóanyaga.

Oxford–AstraZeneca

Számos előnye van az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagának, de a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a hagyományos eljárással készült brit oltóanyag alacsonyabb hatásfokkal véd a koronavírus ellen, mint a Pfizer vagy a Moderna vakcinája – olvashatjuk a Hirado.hu korábbi cikkében.

Az Egyesült Királyság és Argentína december végén engedélyezte az Oxford–AstraZeneca vakcináját sürgősségi felhasználásra, India és Mexikó pedig januárban engedélyezte a vakcinát sürgősségi felhasználásra – írja a The Times.

A felvételek tartalmazzák az adenovírus legyengült változatát, egy közönséges megfázásos vírust, amely természetes módon megfertőzi a csimpánzokat. A tudósok módosították a vírust, így az nem képes megismétlődni az emberi sejtekben, majd olyan géneket adtak hozzá, amelyek a koronavírus tüskefehérjét kódolják. A test belsejében a vakcina bejut a sejtekbe, és felszabadítja ezeket a tüskefehérje géneket, amelyeket a sejtek felhasználnak a tüskefehérje felépítéséhez. A tüskefehérjék jelenléte immunválaszt vált ki.

A vizsgálatok ennél a vakcinánál sem mutattak ki számottevő mellékhatásokat, tehát ez az oltás is biztonságos, és a remények szerint az adagolás tökéletesítésével a hatékonysága is növelhető lesz.

Sinopharm (Pekingi Biológiai Termékek Intézete)

A Sinopharm vakcinát az állami tulajdonban lévő Kína Nemzeti Gyógyszerészeti Csoport és a Pekingi Biológiai Termékek Intézete fejlesztette ki inaktivált koronavírusból, ami a SARS-CoV–2 módosított változatát jelenti, amely nem képes megismétlődni.

December végén a Sinopharm bejelentette, hogy a BBIBP-CorV nevű vakcina a késői stádiumú klinikai vizsgálatok előzetes adatai szerint több mint 79 százalékban hatékony.

2020 nyarán Kína engedélyt adott a Sinopharmnak arra, hogy az építőmunkásokat, diplomatákat és hallgatókat beoltsa két Covid–19 elleni vakcina jelöltjének egyikével, köztük a BBIBP-CorV-vel – írta korábban a Live Science. A társaság elnöke szerint novemberig csaknem egymillióan kapták meg az oltásokat.

Az Egyesült Arab Emírségek szeptemberben engedélyezte a BBIBP-CorV-t sürgősségi felhasználásra, majd decemberben teljes mértékben jóváhagyta az oltást. Bahrein és Kína decemberben teljes mértékben jóváhagyta az oltást.

A vakcinát két adagban adják be, három hét különbséggel.

Sinopharm (Vuhani Biológiai Termékek Intézete)

A Sinopharm második vakcinajelöltje, amelyet a Vuhani Biológiai Termékek Intézete fejlesztett ki, szintén inaktivált koronavírust használ alapul. Az oltást sürgősségi felhasználásra engedélyezték Kínában és az Egyesült Államokban, de hatékonyságáról keveset tudni.

A CanSino Biologics a Pekingi Biotechnológiai Intézettel együttműködve kifejlesztett egy Covid–19 elleni vakcinát egy legyengült adenovírus felhasználásával, amely azonban természetesen embert, nem pedig csimpánzokat fertőz meg. A vakcina késői stádiumú klinikai vizsgálata még mindig folyamatban van, és hatékonysága még nem ismert.

Az oltást egyetlen adagban adják be.

A kínai Sinovac Biotech vállalat vakcinát fejlesztett ki a SARS-CoV–2 inaktivált változatából. A CoronaVac nevű vakcinát két adagban adják be 14 napos különbséggel. Kína júliusban engedélyezte az oltóanyag sürgősségi felhasználását.

A becslések eltérnek arról, hogy a vakcina mennyire véd a koronavírus ellen, és hivatalos becslést még nem adtak ki. Egy brazíliai klinikai vizsgálat azt sugallta, hogy a vakcina körülbelül 78 százalékban hatékony volt a betegek egy kis alcsoportjában, de az összes ember esetében a hatékonyság közelebb állhat a 63 százalékhoz.

Január 11-én két forrás, akik látták a vizsgálat teljes eredményét, arról számoltak be, hogy a vakcina összességében kevesebb, mint 60 százalékos hatékonyságot mutatott a Reuters szerint. Azonban Sao Paulo Butantan orvosbiológiai központja, amely a Sinovaccal partnerségben áll, ezeket a jelentéseket „tisztán spekulatívnak” nevezte.

Bharat Biotech

Az indiai Bharat Biotech vállalat az indiai orvosi kutatási tanáccsal és az országos virológiai intézettel együtt egy inaktivált koronavírusból, Covaxin nevű vakcinát fejlesztett ki – írta a The New York Times.

Az oltást két adagban adják be, négy hét különbséggel. Sürgősségi alkalmazásra engedélyezték Indiában. A hatékonyságról nyilvánosan nem számoltak be.

Szputnyik V (Gamaleya Intézet)

Az orosz egészségügyi minisztérium Gamaleya kutatóközpontja a világ első mesterséges műholdjára hivatkozva, az űrverseny során elindított, a világ első mesterséges műholdjára hivatkozva Szputnyik V néven koronavírus elleni oltóanyagot dolgozott ki.

A vakcina két közönséges megfázásos vírust, vagyis adenovírust tartalmaz, amelyeket módosítottak, így az emberekben nem replikálódnak; a módosított vírusok olyan géneket is tartalmaznak, amelyek a koronavírus tüskefehérjét kódolják.

Novemberben Oroszország bejelentette, hogy a vakcina több mint 91,4 százalékban hatékony a koronavírus-fertőzés megelőzésében – derül ki a klinikai vizsgálatok korai adataiból. Ugyanebben a hónapban Oroszország tömeges oltási kampány részeként kezdte kínálni az oltást állampolgárainak.

 

Forrás: hirado.hu