Groteszk és transzcendens – Viaszos képek a Városi Galériában

A Pécsi Egyetem művészeti karán végzett képzőművész tárlatának látogatója tömény méhviasz illattal találkozik a kiállítótermekben. Azért, mert mesterétől, Hegyi Csaba festőművésztől tanulta a technikát, beleszeretett, hiszen a görög időkből átvett módszer a témát és a tartalmat a transzcendens fölé emeli.

Ahogyan Góré Szabina mondja:

Ezek a képek többnyire viasszal készültek, tehát enkausztika technikával készült képeket hoztam. Van természetesen kivétel is, hogy ezt a fajta, címben is jelen lévő vizsgálódást alá is támasszam a technika és formátum változatosságával, de túlnyomó többségben jelenleg is azzal alkotok. Az enkausztikával.

Góré Szabina képei kicsit szürreálisak, portréi gyakorta arctalanok. Így igyekszik saját élményeit és emlékeit univerzálissá tenni. Közös élményt szeretne a látogatóval. A látszólag hétköznapi képek mellé veretes címek kerültek.

Itt vannak elég súlyos tartalmak, amikre próbálom rávezetni az embereket cím alapján. Érdemes mindegyik kép előtt egy kicsit elidőzni, hogy ezeket – az akár rejtett tartalmakat – fellelje a néző is, de mindegyik cím azért kapcsolódik, akár távolról elrugaszkodva, akár valódi motívumként, persze megtalálhatóak ezek a motívumok a képeken.

– fogalmazott Góré Szabina.

A viaszos technika támogatja a művész transzcendens törekvéseit az állatszimbolika használatával.
Számára a nyúl nemcsak a termékenységet, a bárány pedig nem csupán az áldozatot jelképezi. Az előbbit kicsit –pejoratív értelemben – a gyávaság megtestesítőjeként ábrázolja. A bárány pedig a keresztény motívumon túl az ember teremtő pozícióját is hivatott megfogalmazni, aki képes génmódosított termeléssel befolyásolni a természetet.

A viasszal alkimistaként dolgozó művészek egyénenként más-más módon alkotnak. Ez az organikus anyag persze nehezen szárad, de a kellemes illat ellenére viszonylag hamar rongálja az idő, tehát gyakorta kell tisztítani.

Olvadáspontja 60 fok fölött van, tehát közeli az olajhoz – így hasonlóképp az örökkévalóságnak szól. A viaszfestést archaikus tudásnak tartja Szabina, melyet a magas művészetekben alkalmaznak.


Matyasovszki Edit