Föld és ég között címmel a Pál Gyula Teremben láthatják Németh Péterné Petrikán Valéria, Tarpán élő keramikusművész kiállítását, melyet a Magyar Kultúra Napján nyitott Dárdai Zsuzsa művészetkritikus.

Egy ember, aki mélyen él a hitben, lelkészfeleség, 4 gyerek édesanyja, pedagóus, segédlelkész, szinte napi 24 órán át cselekszik, emellett kibontakozik személyisége, egy olyan  művész életmű, ami meghatározó és igaz. Egységben van a hit és a művészet az alkotóval. Így mutatta be a kiállításmegnyitón Valériát Dárdai Zsuzsa képzőművész. Megidézte II. János Pál pápa egykoron, a művészekhez írt levelének néhány mondatát, hiszen az ökumenikus imahét idején nyitotta ezt a kiállítást.

Nagyon fontos a művészet a hit közvetítésében is, és II. János Pál szépen kifejtette azt a gondolatot, hogy bár teremt a művész is, de a teremtés meg az isteni teremtés között nagy különbség van. A művész alkot, de csak abból tud alkotni, amije van, amilyen anyagokkal, amilyen  gondolatokkat, szellemi és anyagi kincsekkel foglalkozik. Az Isten viszont a semmiből teremti ezt a valóságot, amiben élünk, meg akik vagyunk.

- így fogalmazott Dárdai Zsuzsa művészetkritikus.

Napjelek, évszakok, virágok. Életfa, csillagok, tenger, apró galaxisok, keresztek, gömbök, körök, spirálok formálódnak az agyagból, ebből az egyszerű anyagból, és lesznek jelek, motívumok, meg üzenetek. Valéria egykori főiskolás emlékei ébredtek fel úgy 7 esztendeje, hiszen már akkor, ott a fazekas műhelyben tudta, hogy életében végzetes ez az agyaggal való érintkezés. A téma könnyen jön. Éjjel, értekezleten, vonaton, egyszerűen születik, aztán hosszan érlelődik, majd nagyon pontos terv kell, hiszen az agyag könnyen szárad, és meglepő formát tud mutatni.  A tűz szintén váratlan és kiszámíthatatlan élményt jelent az alkotó számára is. 

Németh Péterné Petrikán Valéria keramikusművész kiemelte:

Ebben mutatom meg azt, ahogy az életünk növekszik, kiteljesedik, mint egy fa. Törekszik a fény felé, és közben nem csak magával foglalkozik, hanem egy olyan létezővé válik, egy olyan létezési forma a fa, ami otthont ad a madaraknak, levegőt ad nekünk, gyümölcsöket terem, és aztán az élete valamikor bezárul majd, és jó esetben felérünk a magunk kis növekedő életével Istenhez. Ami csodálatos még nekem a fákban vagy az életfákban az, hogy minden évben megélik ezt a körforgást.

Az évszakok szerint indul el az élet tavasszal. Becsomagolja magát aztán ősszel, megbújik, megpihen télen, utána készül az újraindulásra. Ez az emberi élet ritmusa is. Valéria a teremtés nagyszerűségét és a teremtettség örömét szeretné belegyúrni az agyagba. És ablakot nyitni a belső, illetve a körülöttünk lévő világra. Aki végigjárja a kiállítást, észreveheti, hogy lelki útja van ennek a bemutatónak is. A teremtés kiteljesedése összeér a Földdel, amiben megjelenik az ember aprócska élete, az ő kis világa, életfolyama.

Némethné Valéria keramikusművész kiállítása február 20-ig fogadja a látogatókat a Pál Gyula Teremben.