Fejlesztések és odafigyelés a betegekre, munkatársakra

Mint ismert, a megye kórházaiban – párhuzamosan – több infrastrukturális fejlesztés is zajlik. Lassan végéhez közeledik a Tömbkórház Projekt, zajlik a Sürgõsségi Centrum építése és ezzel egy idõben a Rehabilitációs Központ munkálatai is jól haladnak.

Zavartalan a munka

Dr. Adorján Gusztáv megbízott fõigazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hihetetlen mértékû beruházások eddig nem jelentettek komoly gondot a betegellátásban. Sõt, ilyen körülmények között is sikerült csökkenteni a várólistát egyes területeken a kórházban dolgozóknak köszönhetõen. A nyíregyházi intézményben éves szinten közel 80 ezer fekvõbeteget láttak el, és a járóbetegek száma is meghaladja a kétmilliót, s a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak többi intézménye is nagy betegforgalommal dolgozott. Mátészalkán, Fehérgyarmaton, valamint Vásárosnaményban 31 ezer fekvõbeteget és egymillió járóbeteget láttak el.

Átgondolt fejlesztés

Dr. Adorján Gusztáv szerint, a most zajló beruházások fontossága nemcsak abban rejlik, hogy komoly értékkel gazdagodik a kórház, hanem abban is, hogy mindez jól megtervezett keretek között zajlik. Korábban ez nem így volt, hiszen a fejlesztések nagy része nem volt kellõképpen átgondolva. Napjainkban már egy intézményvezetõnek oda kell figyelnie a költséghatékonyságra, a megfelelõ üzemméretre, vagy éppen gazdasági szempontok alapján is a megfelelõ szakember-utánpótlásra, akiket egy-egy szakterületen belül, bármikor át lehet ésszerûen csoportosítani.

High-tech: élvonalban vagyunk

A kórházak körül zajló beruházások látványos elemei az új, modern épületek, a fejlõdés azonban mûszerezettségben is megfigyelhetõ. Dr. Adorján Gusztáv a kulisszák mögé is bepillantást engedve elmondta: ma már olyan high-tech berendezések és módszerek állnak rendelkezésre a betegellátásban, melyeket két évtizeddel ezelõtt el sem tudtunk volna képzelni. Ezen a területen Nyír¬egy-há¬zán különösen jó folyamatok indultak el, s noha már az élvonalban vagyunk, még komoly lehetõségek elõtt állunk, fõként az informatikai rendszerek egészségügyben történõ alkalmazása terén. Érzékletes példával: ma már megvan a technikai lehetõsége annak, hogy egy Fehérgyarmaton elvégzett CT-vizsgálatot egy, a világban bárhol tartózkodó szakorvosunk ki tudjon értékelni, néhány perccel késõbb pedig már az itthon rendelõ kollégája ellátásban részesítheti a beteget.

A kötõdés nem röghöz kötés

Az egyik leglényegesebb feladatként említette a fõigazgató a jó szakemberek megyébe csábítását és itt tartását, például egy jól megtervezett ösztöndíjrendszerrel. Mint emlékezett, 35 évvel ezelõtt, az orvosi egyetem finanszírozásához nagy segítséget jelentett számára is az akkori úgynevezett Megye Szerzõdés. Ennek értelmében diplomázás után hat évet kellett Szabolcs-Szatmárban dolgoznia szülész-nõgyógyász fõorvosként. Így került Nyíregyházára, amiért hálás, s a betegeitõl kapott nagyon sok szeretet is hozzájárult ahhoz, hogy kötõdjön a városhoz, otthonának tekintve azt.

Fontos a megbecsülés

Természetesen a szakemberek szakmai és anyagi megbecsülése is kell ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók itt maradjanak. A fõigazgató úgy véli: a megyei kórházak tudnak olyan életpályamodellt biztosítani, melyek szakmai kihívást és többletbevételt jelenthetnek a kórházaikban dolgozó szakembereknek. Egyik ilyen, hogy a megyei kórházak a Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatókórházaként is mûködnek. Ez nagy lehetõséget jelent az itt dolgozó szakemberek számára, hiszen az egyetemi orvostanhallgató-képzésnek jól felszerelt, modern gyakorlóhelyekre és kiváló orvosokra van szükségük, akik megfelelõ gyakorlati képzést tudnak biztosítani számukra. Itt nemcsak a magyar anyanyelvû diákokra kell gondolni, hanem a külföldi hallgatókra is. Tehát a fiatal, nyelvet tudó orvosokat is be lehet vonni – természetesen anyagi ellenszolgáltatás fejében – az oktató-nevelõ és szakmai munkába. De mindez az ápolók körében is lehetõséget biztosít, hiszen a DOTE Nyíregyházán lévõ Egészségügyi Fõiskolai Karáról érkezõ tanulók, az õ szakértelmükre támaszkodnak majd.
Dr. Adorján Gusztáv végezetül azt mondta: vezetõként az is feladata, hogy mindezek mellett olyan lehetõségeket biztosítsanak a rezidensek számára – akár európai uniós forrásokból is –, melyek a munkaerõ megtartását célozzák. Itt említette az esetleges orvosi lakás programot, vagy olyan rendezvények létrehozását, melyek a folyamatos szakmai fejlõdést biztosítják az itt dolgozó orvosok számára.

Zajló projektek a közbeszerzéstõl a beköltözésig

A Jósa András Oktatókórházban megvalósuló fejlesztések jelenlegi állása: A Tömbkórház Projekt Onkológiai tömbjénél a használatba vételi engedély napokon belül megérkezik, s részben már a beköltözés is megtörtént. A nagy értékû eszközök átadás-átvétele folyamatban van, május elején a betegek kezelése megkezdõdhet. A Gyermektömb esetében a használatba vételi engedély szintén napokon belül meglesz, április közepétõl költözik be az orvos szakma. Ezt követõen májusban, a jelenlegi gyermekosztályt lebontják és a tervek szerint júliusban elkezdõdik a kétszintes parkolólemez építése a helyén. Hamarosan elkészül a tömbkórházat és a sebészeti tömböt összekötõ fedett folyosó is. A jelenlegi tervezet szerint október elején mindhárom tömbben zavartalanul, teljes eszközparkkal folyik majd az ellátás.

A Sürgõsségi Központ Projekt keretében az építés elsõ üteme júniusban befejezõdik, mára a közmûkiváltások megtörténtek, a régi mentõrámpát lebontották, az újat átadták. A második ütem részeként március 31-én a közbeszerzési eljárás megindult, leghamarabb júniusban kezdõdhet meg a kivitelezés, mely tartalmazza az új központ építését, a gyermektömb tetején a helikopter-leszálló létrehozását és a betegút kialakítását.

A Rehabilitációs Központot illetõen a régi tömbbõl már kiköltözött az ellátás, így ennek az épületnek a felújítása már folyik. Az új épület kivitelezése és a felújítás õszre befejezõdik. A projektekhez tartozó eszközbeszerzések folyamatban vannak – tájékoztatott Kun József projektvezetõ.

Sipos Marianna