Emléktábla-avatás: négy roma kiválóság tiszteletére állítottak emléktáblát
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, civil és társadalmi szervezetek képviselői, a családtagok jelenlétében állítottak emléktáblát Nyíregyházán, a Zöld Irodaház falán négy olyan kiváló roma embernek, akik sokat tettek közösségükért, példát állítottak a roma társadalom elé.
A magyar és a cigány Himnusszal indult az emlékezés. Farkas Kálmán író, újságíró, tanár, Farkas Tibor agrármérnök, tanár, Harmati Ernő katonatiszt és Zámbó Gábor festő munkássága előtt hajtott fejet a kedd délutáni gyülekezet.
„Nagyon mélyen kell a magyar történelemben kaparászni, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló, példaértékű megemlékezésre találjunk. Több évtizedre, de tán több száz évre visszamenően nem volt ilyen döntés Nyíregyházán. Ezért ma úgy érzem, hogy egy nagy történelmi eseménynek vagyunk a részesei” – mondta az avatás előtt Balogh Artúr, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Nem véletlenül került e négy kiválóság emléktáblája a Zöld Irodaház falára, hiszen ebben az épületben megéltek jó néhány történelmi fordulót, itt tanultak, vizsgáztak, zenéltek ők, akik mélyszegénységből érkeztek a belvárosba, vagy itt lett a Huszár Lakótelep ikonja például a festő, Zámbó Gábor. Országos hatású kulturális egyesületet szerveztek, de a 100 Tagú Cigányzenekar is többek pártfogása mellett lett világhírű.
„Tisztában vagyunk vele, hogy roma származásuk okán nekik kettőzött nehézséggel kellett megküzdeniük, hiszen akkor is léteztek előítéletek, melyek olykor a legtehetségesebbek útját is rendkívüli módon nehezítették. Ők szorgalmukkal, kitartásukkal és küzdeni tudásukkal példát mutattak mindannyiunk számára. Egészen rendkívüli az az elszántság és elkötelezettség, amely Farkas Kálmánt és Tibort kiemelte a cigánysorról. Zámbó Gábort az állami gondozottak közül, Harmati Ernőt pedig felvértezte mindazzal, amelynek köszönhetően nem tudta megtörni őt a hatalmi elnyomás” – fogalmazott köszöntőjében dr. Szabó Tünde államtitkár.
Dr. Vinnai Győző köszöntőjében arról beszélt, hogy ezek az emberek a romák társadalmi felemelkedéséért dolgoztak, a városban nevet szereztek, de nemcsak maguknak, hanem a közösségüknek is. Mélyszegénység és melankólia – jellemezte egyikük életét, jellemét a következő előadó.
„Példaképek voltak – ahogy államtitkár asszonytól hallottuk –, mert az ő példájuk, az ő tenni akarásuk más roma és nem roma közéleti személyiségeket arra sarkallt mindig, hogy alázattal és minőségi módon közeledjünk az emberekhez. Másoknak mutattak példát, és megbecsült emberei voltak Nyíregyháza társadalmának. Tehetség, szorgalom, emberség. Ez jellemezte őket, és nem egyéni sikerekben gondolkodtak, hanem közösségben. Mindig az ő szeretett közösségükben. Még valamit szeretnék mondani: többüktől tudom – Farkas Kálmántól, Tibortól, Ernőtől is –, hogy az oktatást nagyon fontosnak tartották” – ezekkel a gondolatokkal szólt az emlékező közönséghez dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő.
Tanulás és jó magaviselet – idézte az egyik példakép mondását a képviselő. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint a háborút, diktatúrát, rendszerváltást, a szegénység és nyomor ellenére úgy élték túl, hogy emberi méltóságukat életük végéig megőrizték.
„Minden adva volt ahhoz, hogy rossz körülmények között, életüket elvesztegetve éljenek, hiszen háborúkat, forradalmakat éltek át. Mélysorból, szegénységből jöttek. Ez az egyik közös pont. A másik, hogy a saját szakterületükön – tanárok voltak, agrárszakemberek, zenészek, katonák, közéleti szereplők – nagyon sokra vitték. Példaképekké váltak, mindannyiunk példaképeivé. Gondolkodtam azon – ahogy hallgattam a beszédeket –, hogy kinek fontosak a példaképek. A hozzátartozóknak, a rokonoknak? A romáknak? Azt gondolom, a többségi társadalomnak még inkább. Nekünk kell felmutatni a közös hőseinket, ez talán a leghitelesebb és fontos küldetésünk mindannyiunknak” – fogalmazott Jászai Menyhért alpolgármester.
Ennek a mostani nehéz, háborús helyzetnek az az üzenete, hogy azt a szolidaritást, ami ma Magyarországon megnyilvánul, mentsük át a mindennapokra, és forduljunk ezzel a szeretettel, segíteni akarással egymáshoz a jövőben is – zárta gondolatait az alpolgármester.
