Kemény este lesz, de sokkal többet ad, mint egy otthoni tévézős program. Apokalipszis. Amikor az Ég a Földdel összeér. Forog a színpad és forog a világ. Még az eltáncolt valcer sem ad feloldást, csak súlyosbítja az ellentéteket. Nagy emberből kis ember lesz. Bűnösből áldozat, és ne gondolják, hogy most nagy szavakat hallanak. Színházi túlzás sincs. Nem régen, nem messze, ebben éltek kortársaink.

Ez egy diktatúráról szól, Ceausescu diktatúrájáról, ami ha minden jól megy, soha az életben nem jöhet vissza. Bár nem vagyok róla meggyőződve, de mindenképpen arra nagyon jó és érdekes, hogy lássuk azt, hogyan éltek az emberek 30-40 évvel ezelőtt a kommunista Romániában, ami egy jóval keményebb diktatúra volt, mint a Kádár-féle, az a gulyás szocializmus. Jóval veszélyesebb volt élni benne, viszonylag könnyű volt meghaln, és talán még a halálnál is nehezebb volt elmenni onnan.

– nyilatkozta a rendező.

Arról szól a Kalucsni, hogy az emberek óriási áldozatra is képesek, hogy újrakezdhessék az életüket. Kérdés, hogy lehet-e, megéri-e.

Egyetemes értelmű az itt és most diktatúrája, utalhatna Pinochetre, a  chilei diktátor korára, vagy Argentínára a junta idején, akár a náci Németországra.

Veres elvtárs, a mindenható helyi főszekus egy magányos ember. Paranoiás félelmei vannak fogalmaz szerepéről Kaszás Gergő.

Ez egy mókuskerék. Aki ilyenfajta, tehát a titkos rendőrségnél nagy hatalmú ember, annak nagyon döntéshelyzete már nincs, ebből nem lehet csak úgy kilépni. Ezt nyomni kell tovább. De ez nincs igazán megmutatva. Valószínű, éjszakánként vagy az alkohol, vagy a cigaretta, vagy az álmatlan éjszakák azok vannak, de ezt csinálni kell. Azért történik vele a végén érdekesség, amit most nem mondok el.

Mivel a történelem ismétlődik, a farkába harap a kígyó, ezért nem árt, ha gyerekeink látják, hogy hogyan éltünk évtizedekkel ezelőtt.

Én pesszimista vagyok...

– fogalmaz a rendező.

Tehát nem bízom abban, hogy értelme van az áldozatnak, nem menthetünk meg senkit a sorsától, hiszen nem óvhatjuk saját döntéseik elől sem. Az ördöggel kötött alkunak ritkán szokott jó vége lenni.

A Kalucsni a szerző saját bevallása szerint jócskán hordoz realista és önéletrajzi elemeket. Hiszen ő éppúgy, mint a rendező, Szikszai Rémusz is ebben a világban nőtt fel, tehát bőven vannak tapasztalataik Ceausescu Romániájáról.

Matyasovszki Edit

Fotó: Móricz Zsigmond Színház / moriczszinhaz.hu