Divatból ne szülessenek tetoválások - P. Földi Krisztina írása
Divatból ne szülessenek tetoválások

Ménesi Antalt kérdeztük a tetoválásról, mit jelent neki és milyen tanácsai vannak azoknak, akik esetleg most gondolkoznak azon, hogy egy szép művet varrassanak magukra, amit egész életükben a bőrükön hordanak majd.

 

– Mit jelent számodra a tetoválás?

– Érzelmek, amik a legmélyebbről jönnek. Gondolatok, melyeket mások nem értenek. Kapcsolat a belső világgal. Önkifejezés. Emlékek, amik soha nem jönnek vissza már. Gyász. Idő, amely a bőrünkön megáll.

 

– Hogyan lettél tetováló?

– Számos utat bejártam, sok buktatóval, sok nehézséggel, kevés segítséggel, sokan sugdosták: „úgysem fog neki sikerülni”. Ezek ellenére kitartottam, mertem nagyot álmodni és meglépni. Kemény munkával dolgoztam meg az első tetováló gépemért, amit az öcsém indíttatására vásároltunk. Ezek után már csak magamat adtam, a komolyságom és az elhivatottságom a tetoválás felé. Hosszú volt az út, ahova mostanáig jutottam el. Saját tetováló szalonom lett. Sokat dolgoztam ezért. Lemondások és alázat nélkül nem ment volna.

 

– Van olyan minta, amit kimondottan szeretsz, vagy nem szeretsz tetoválni?

– Vannak nézeteim, amiket nem adok fel. Úgy gondolom, azok a tetoválások, amelyek tőlem kerülnek ki, sokkal többek, mint egy egyszerű tetkó. Ugyanis a mű elkészítési menete sokkal másabb, mint egy átlagos tetováló szalonban. Így a kérdésre a válaszom: mivel minden mintát én tervezek, örömmel készítek el.

– Volt-e valamilyen extrém kérés, vagy olyan, amire nemet mondtál, esetleg lebeszélted róla a vendéget?

– Aki hozzám jön ötletekkel, van, hogy teljesen mással távozik, fülig érő mosollyal az arcán. Ugyanis extrémitás alatt értem én a teljes képzelőerő hiányában alkotott ötleteket, például a végtelen jel. A mélyére kell ásni, megfejteni, beszélgetni, és egyszer csak születik valami... valami teljesen más, több. A legjobb szakmai ismereteim alapján szoktam ítélkezni és rávezetni vendégeimet (gondolok itt méret, terület stb.) a tökéletes mű érdekében!

 

– Hol fáj a leginkább és a legkevésbé?

– Általában minden első tetoválásos vendégem megkérdezi. Mikor megérkeznek hozzám, izgatottságot látok a szemükben, vajon milyen érzés lesz?! Aztán elérkezik a pillanat, amikor a tű a bőrükhöz ér, pár másodperc után megállok, felnézek és visszakérdezek: Na? Milyen érzés? Elmosolyodnak, majd: Ó, ez csak ennyi? Ez nem is fáj... Megnyugszanak, aztán volt rá példa, aki el is aludt közben.

 

– Neked mi a tapasztalatod, van szezonja (tavasz, nyár) a tetováláskészítésnek?

– Úgy gondolom nincs szezonja, hisz a nagyvilágban is tetoválnak évközben, például Miamiban, ahol szinte mindig nyár van. Viszont a megfelelő utókezelés sokat számít, legyen szó bármilyen évszakról is. Ezt a mű végeztével szoktam átbeszélni mindenkivel.

 

– Mik a mai trendek, színben, motívumban, vagy abban, hová kérik?

– Fontosnak tartom, hogy divatból ne szülessenek tetoválások, mert abban nincs megújulás, művészet, utánozhatatlanság. Legyen benne tartalom, érzelem, kapcsolat, kötődés.

 

– Mit tanácsolsz azoknak, akik most gondolkoznak tetováltatáson?

  • Mindenféleképpen tudatosítsák magukban, hogy örök életre szól. A jó minőségű tetoválás luxuscikknek számít, vagyis ha egy pincében varrnak rád 2000-ért egy Never give up feliratot, akkor szerintem nagyon rossz helyen vagy! Ugyanis, aki először tetováltat, nincs viszonyítási alapja. Könnyen befolyásolható, hogy „Jóska olcsón felvarrja”, sajnos ebben az esetben hatalmas a fertőzésre a kockázat, ja és arra, hogy lesz egy elrontott tetoválásod, ami olyan lelki folyamatokat képes elindítani, ami hatással lesz az önbizalomra, önértékelésre. Majd pánikolva hívsz fel, hogy javítsam ki, mert szégyelled. Ennek tudatában válasszák ki a számukra megfelelő tetoválót, avagy tetováló művészt.

 

 (Szerző: P. Földi Krisztina)