Csigaleves helyett EB

Ők azok, akik szökőévente egy futballmeccset néznek meg, azt is csak unaloműzés miatt vagy azért, hogy lássák hőn áhított futballistájuk frissen kigyúrt testalkatát. Az EB alatt azonban pont ők azok, akik magyar zászlóba burkolózva őrjöngik végig a meccseket, mintha mindig ezt tették volna, amikor a válogatott – még ha a siker el is maradt – pályára lépett. A bejegyzésnek ezt követően nem volt folytatása, mert bizonyára hamar kiderült: divatszurkolók ide, divatszurkolók oda, Magyarország bizony összefogott és egy emberként szurkol a válogatottnak, túlzás nélkül már-már történelmet írva. Túlzás nélkül, hiszen eddig még nem nagyon fordult elő velem, hogy az esküvőn a vőfély a rigmusok sorolása között nem felejt el beszámolni arról, hogy a magyar válogatott most éppen támad, vagy hogy az egyik játékosunk sárga lapot kapott. Arról már nem is beszélve, amikor kiegyenlítettünk Izland ellen: a csigalevesben még a kanál is megállt...

Bruszel Dóra