Az 1920-as évek Amerikájában játszódó történet segítségével ízelítõt kapunk a show-biznisz világából, ahol a tisztesség csak gondot jelent, a percnyi hírnévért, a pénzért, a karrierért bárki és bármi feláldozható. Ebben a közegben érzi otthon magát Velma, az erõs akaratú, roppant tehetséges, ám gátlástalan énekesnõ.

Csak a gyermekéért ölne

– Nagyon „megtalált” ez a szerep, amit rég szerettem volna eljátszani – nyilatkozta lapunknak Anita. – Zenei világa tökéletesen nekem való, imádom a jazzt, ugyanakkor Velma „életre keltése” igazi kihívás számomra. Hirtelen haragú, talpraesett és kemény nõ, aki megölte a férjét és a saját húgát is, amikor rajtakapta õket az „együttléten”. Nem hiszem, hogy képes lennék ölni. Kivéve, ha a gyermekem élete a tét. Céljai elérése érdekében mindent megtesz, intelligens és kreatív. Összességében roppant veszélyes nõ. Szerencsére nekem nem kell olyan kegyetlenül harcolnom a mindennapokban a túlélésért, mint neki. Velma végtelen egoizmusa és fanyar humora is ebbõl a küzdelembõl fakad. A börtönben találkozik a revütáncosi álmokat dédelgetõ Roxie-val, aki a szeretõjét tette el láb alól, amikor kiderült, a férfi csak kihasználta a karriervágyát. A nõt Zsigmond Emõke, az Örkény István Színház tagja és Czvikker Lilla egyetemi hallgató játssza váltott szereposztásban. Mindketten nagyszerûek! A legfontosabb dolgokban egyezniük kell, de a megvalósítás módjában azért láthatunk eltéréseket. Két remek személyiség – a különbségek teszik izgalmasabbá, változatosabbá az előadást.

 

Élő zenekar kíséri őket

Mint elmondta, régóta tudta, ezt a szerepet egyszer eljátssza majd. (A musical hat Oscar-díjat kapott filmadaptációjában Catherine Zeta-Jones alakítja – szerk.). Az All That Jazz címû nyitószámot kamaszkora óta énekli – mindig hozzáképzelve a keménykalapos táncosokat és a bigbandet... A Móricz Zsigmond Színházban az énekeseket nagy létszámú, élõ zenekar kíséri. Õk a színpad mögött helyezkednek el, így aztán kamera segítségével kommunikálnak az énekesek a karmesterrel. Tamás Attila vezényli az együttest, és az énekeseket ismét Suhanyeczné Kazár Irén készítette fel. A zenei vezetõ Nyitrai László.

– Imádok táncolni, ezért örülök, ha erre lehetõségem van valamelyik elõadásban – folytatta Anita. – A végtelenül elegáns, mégis kifejezõ koreográfiát Kocsis Andrea és Lukács Ádám készítette. Az elõadás pompás art deco díszlete Ondraschek Pétert dicséri. Egyszerû, letisztult, de nagyon „beszédes”. Folyamatosan mozgásban van a forgószínpad, amin hol az egyik, hol a másik helyszín jelenik meg. Most már a magas lépcsõsoron való „levonulástól” sem tartok annyira, mint korábban. Ahogy a show világában az elvárható, a mulatók miliõjét a csupa csillogás, a ragyogó fények, a ruhák flitterei idézik meg. A ruhakölteményekért Kovács Andrea felel. Szõcs Artur rendezõvel korábban dolgoztam már együtt az Idõsutazásban. A próbák során vele együtt mindent megtettünk azért, hogy olyan elõadás szülessen, amelyik a világ bármely részén megállná a helyét. Nagyszerû évadom van, hiszen két olyan csodás darab után, mint A név: Carmen és a Chicago, egy újabb gyönyörûség következik: Schiller Don Carlosa, amelyikben Valois Erzsébetet játszom majd.

(Szerző: Sz. Kántor Éva)