Célkeresztben csak az erdőrágó bambik

Érthetően érdekli a Nyíregyháza „tüdejében”, a Sóstói-erdőben rendszeresen sportoló, túrázó, szabadidejüket töltő embereket, hogy – durván fogalmazva – életveszélyben vannak-e. A válasz a szakembertől egyértelmű: a vadászoktól biztosan nem.

Nem a vadász a probléma

– Ám, ha megfordítjuk a dolgot, a vadak miatt akár már igen – mondja a vadász. Egy szaknyelven szólva „selejtes” bak, egy üzekedés idején a Sóstó felé vezető útra ugró bika vagy őzcsapat tud komoly balesetet okozni. Főként, ha túl vannak szaporodva, mint arról Kovács Gábor, a területen engedéllyel működő Tangazdasági Vadásztársaság titkára tájékoztatott. – Fél évszázada működik a társaságunk, de mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy hol. Gondolom, senki nem látott még az Erdei Tornapálya környékén, vagy a Hármasdomb tájékán, az egyetem melletti részen puskával felszerelt vadászokat, és nem is fog. Ezek ugyanis a Parkerdő kiemelt részei, melyek a pihenést, rekreációt szolgálják. Persze, mivel viszonylag összefüggő területről van szó, ide is bóklásznak vadak, de vadászok nem. Mi ott végezzük engedéllyel, előírás szerint a tevékenységünket, az állami erdőt kezelő Nyírerdő Zrt. területén, ahol és amikor nem járnak emberek.

Tervszerűen, szabályosan, diszkréten

Kovács Gábor szerint a vadászat szabályozása a megyei kormányhivatalhoz tartozik, az erdőnek pedig van vadőre, aki egyébként korábban szívesen és aktívan sportolt ezen fák között, s pontosan tisztában van az állománnyal, valamint annak veszélyeivel is. Az úgynevezett ritkítás pedig nem véletlenszerű, hanem nagyon is tervezett, ráadásul a hivatalos vadászati naptárhoz igazodik. – Évente nagyjából 10–12 őz kilövése történik, valóban a lehető legdiszkrétebben, amit eddig nem is vett észre senki. Kizárólag expanziós lőszert használunk, abszolút olyan időszakban, amikor „civil” nem lehet a területen, fokozott elővigyázatossággal.

Máshol is működik

– Egyébként például a Pilisi Parkerdőben is zajlik célszerű vadgazdálkodás, mint ahogy erdőművelés is folyik... Itt viszont ez nem az a rész, még ha sokan használják is. Meg kell értenünk, a természetnek van egy rendje, aminek megőrzését szakemberekre kell bízni. Mindez teljesen veszélymentes, az viszont nem, hogy többen tiltott etetőket tartanak fenn, olyan helyen, ami nem szabályos, hiszen a közúttól számított száz méteren belül ez elvileg nem lehetséges – tette hozzá a titkár.

Nyírerdő: károkozó vadállomány

Az erdésznek (és hosszabb távon az erdőhasználónak) a vad kárt okoz(hat), s csakúgy, mint mindenhol, szabályozni kell az állományát. A szabályozás a mindenkori vadászatra jogosult feladata és felelőssége. – A túlzott vadlétszám jelentős vadkárt okozhat, hátráltathatja a tervszerű erdőgazdálkodást, hiszen az úgynevezett véghasznált területen, az újraerdősítésnél az őzek előszeretettel rágják meg a fiatal fák (tölgy, kőris, szil...) csemetéit – nyilatkozta Tölgyfa Gábor, a 360 hektáros Sóstói-erdő, 270 hektáros állami tulajdonú részét kezelő Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészet igazgatója. – Ez nem játék: szélsőséges esetben meg sem nő a fa („nem tud kinőni a vad szájából”), vagy fatermesztési szempontból értéktelen lesz. Márpedig nekünk a hatóság is előírja, tölgyfák esetében 12 éven belül „záródnia” kell az erdőnek, egyébként megbüntethetnek minket. Tudatossággal, tervezéssel őrizhetjük meg unokáinknak a kedvelt erdőnket, mely egyes részeit csak akkor zárjuk el – a vad elől – erdővédelmi kerítéssel, ha éppen felújítunk és a területen lévő sok csemete védelme ezt kívánja meg, de később elbontjuk azokat. Az emberek saját felelősségre bármikor tartózkodhatnak ezeken a részeken is, mindig van kapu a kerítésen. Csak fakivágásnál vannak átmeneti lezárások, de ez érthető. Tudomásom szerint a vadásztársaság a vasúttól nyugatra eső területeken végez vadászati tevékenységet, ami persze a fentebbiek miatt nekünk is érdekünk.

Több tulajdonos

S hogy azoknak is segítsünk, akik régen jártak az erdőben vagy annak csak a vasúton innen lévő, sokak által ismert részét használták, nézzünk körül, gondolatban, az erdész tájékoztatása alapján. Az úgynevezett hármasdombi rész környéke, az egyetemig, önkormányzati tulajdonban van, s a Városüzemeltetés kezelésében, míg a többi az államé, és a Nyírerdő Zrt. kezeli – kivéve egy harminchektáros részt, a most nem használható kilátótól északra, mert az magántulajdon. Oda valóban csak az őzek, nyulak mehetnek, amire egyébként nem is vadásznak egyáltalán.

Gerjesztett probléma?

Kovács Gábor azt mondja: 2007-ben alakították ki a jelenleg érvényes vadászterületeket, az ő társaságuk esetében a Sóstói-erdő annak csak egy része. A szabályozás alapján gyakorolják a vadászati jogot, amiért fizetnek is, és ami a kötelességük. ő úgy látja: ez mindannyiunk érdeke. – Ez soha nem volt probléma Nyíregyházán, pedig folyamatosan zajlik az állomány ritkítása, az egyedszám kívánatosra csökkentése. Hallottam, hogy azt mondták: a Tölgyes utcától a vasúti sínekig tartó szakasz a Mária-út része, de tudtommal az nem itt vezet, hanem a nyírszőlősi kerékpárúton és az utcán, Sóstó felé, ám ha turistaútról van szó, akkor sem kell félni, mert senki nem lövöldözik vaktában, fényes nappal. Felvetették ötletként, hogy ne puskával lőjünk... Nem az élcelődés kedvéért: de akkor mivel? Higgyék el, ez soha, senkinek nem okozott gondot, évtizedekig észre sem vették azt, amiből ma valakik, valamiért problémát csinálnak. Senki nincs veszélyben, és nem is lesz – hangsúlyozta a vadásztársaság titkára.

Síneken át, felelősséggel

Sokan úgy kötik össze a Sóstói úti kórház mellől induló erdőrészletet a másik, nyugati oldallal, hogy átvágnak a Záhony–Nyíregyháza vasúti fővonal dupla sínpárján. A rendőrség szerkesztőségünknek adott közlése szerint „vasútvonalon átkelni csak kiépített vasúti átjárón szabályos. Szabályszegés észlelése esetén a rendőr az elkövetőt szóbeli figyelmeztetésben részesítheti, helyszíni bírságot szabhat ki, illetve szabálysértési feljelentést tehet. A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése pénzbírsággal vagy közérdekű munkával szankcionálható”. Egyébként erre is van megoldás: csak kis kitérő elkanyarodni a Kótaji úti vasúti átjáró felé, s akkor a hármasdombi részhez érkezünk, vagy eleve indulhatunk az Erdei Tornapályától, ahol pedig a sóstói vasútállomás melletti átjáró kínálkozik biztonságosan, a Korányi kerékpárút végénél.

Tarczy Gyula