Bõrbányából Borbánya

A „borbányasi” öregek még úgy tudták, hogy a helyet, ahol élnek, korábban bõrbányának nevezték. Lukács Ödön monográfiájában a név eredetét azzal magyarázza, hogy a „juhászok a lopott juhoknak bõrét a homok-dombba vájt nagy gödrökbe rejtették el”. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018. július 27-i számában.)

Mizser Lajos nyelvész szerint az elnevezéssel inkább a „cserzõvargák gödreire” utalhattak, de õ sem zárja ki, hogy a lopott bõr elrejtése is szóba jöhet. Ladányi András Negyedik kapu címû kötetében a mai Borbánya keleti szélén található Ököritót alkalmasnak találta a bõr elõkészítésének elsõ fázisára, valamint „a fûvel benõtt domb a víz partján a szárításra”. Ugyanõ bizonyítékként hozza az 1782–85. közötti felmérés alapján készült osztrák katonai térképet, amelyen „Bûrbanya” néven szerepel a terület.

Ami bizonyos, hogy „orosi szõlõk” néven a Kállayak tulajdonában volt. Itt vásárolt 1790-ben Kállay Ignáctól az a 299 nyíregyházi földet, akiknek nem jutott szállásföld. Szõlõtelepítésük, ha nem is azonnal, de sikeres volt olyannyira, hogy Kállay András fõispán egy agarászaton már így kiáltott fel: „Nézzétek, micsoda szép ez a borszõlõ! Ez igazi borbánya!” A 19. század második felétõl Borbánya néven ismert a terület, amelyen négy kaput hoztak létre.

Borbánya lakosai 1918-ban kezdeményezték, hogy Nyíregyházához csatolják földjüket, hiszen az közelebb fekszik, mint Oros, így könnyebben tudnák közigazgatási ügyeiket intézni. Oros község elöljárói elõbb csak az ott található iskoláért kértek kártalanítást, majd késõbb 200 ezer koronát szabtak ki az elcsatolásért, amit a város nem adott meg. 1937-ben már azt olvashattuk a Nyírvidékben, hogy az elcsatolás „elháríthatatlan szük­ségesség”, hiszen „maga a kenyérkeresõ mindennapi élet úgy is idefûzte már ezt a területet”.

Ugyanekkor voltak olyan gazdák is, akik az elszakadást nem támogatták. Egy öt évvel késõbbi szavazáson a Nyíregyházához csatlakozni kívánók voltak többségben. Az õ óhajuk teljesült, amikor 1944-ben egy belügyminiszteri rendelet Borbányát hivatalosan is Nyíregyházához csatolta.

Ilyés Gábor helytörténész