Bolond Boris és Tancika Marcika Egerenciában

A történet sokak számára ismerős lehet, hiszen a könyves verzión kívül láthatták Jankovics Marcell és Nagy Lajos animációs filmjét, amelyben a mesét a csodás orgánumú Szabó Gyula mondta el, a zenét pedig a Kaláka együttes szólaltatta meg. A zenés játékkal az egri bábszínház tagjai megyénk négy településének kicsinyeit is jókedvre derítették már a VIDOR Fesztivál idején, de a nyíregyházi gyerekek mostantól bérletes előadások során, több mint húsz alkalommal ismerhetik meg Bolond Boris és az ördög csalafintaságát.

AZT VESZI FELESÉGÜL, AKI...

– Máskor is rendeztem már a Harlekin Bábszínházban, s amikor Éry-Kovács András igazgatótól, az előadás dramaturgjától lehetőséget kaptam a darabválasztásra, egyből erre a mesére esett a választásom, hiszen kisgyermekként nagyon kedveltem – nyilatkozta lapunknak Szűcs Réka. – Figyeltünk arra, hogy az óvodásoktól a kisiskoláso­kon át a szülőkig mindenki találjon benne kedvére valót, szórakoztató dolgot. A mi történetünk Egerenciában játszódik. Egon király bánata, hogy kicsi a birodalma, ezért mindent megtesz, hogy hatalmassá tegye. Kidoboltatja: azt veszi feleségül, aki tud kenderből aranyszálat fonni. Bolond Boris szövetséget köt az ördöggel, elsajátíthatja ezt a tudományt, de egy év múlva meg kell mondania a sátán nevét...
Ez a népmese sokféle kultúrkörben ismert. Pancimanci címen is népszerű, de ők a Tancika Marcika nevet választották. Az alaptörténetet meghagyták, de plusz karakterekkel és epizódokkal egészítették ki. Egon személyiségét is árnyaltabbá tették, s „kitalálták” Ilonkát, aki jó barátságot ápol a királlyal, sőt, gyengéd érzelmeket is táplál iránta... Egerben és környékén sokat játszották a háromnegyed órás történetet, de felléptek vele Zágrábban is, az ott élő magyarság előtt, ami óriási élmény volt számukra. A közeljövőben szerepelnek még Pesten a MOM Kulturális Központban, majd Pécsett is.

ÉLŐBEN SZÓL A ZENE

– A darab különlegessége, hogy végig élőben szól a zene Kovács Máténak köszönhetően, aki egyben játszótársunk is – újságolta örömmel Réka. – Játszik citerán, hegedűn, furulyán. Ritmushangszereket is használunk, így sokkal élőbb az előadás, jobban meg tudjuk idézni a népi világot. A zenéket Zádori Szilárd szerezte, aki régebben az Operettszínházban játszott. Fellépett például az Erdei kalamajkában, a Tavaszébredésben, a Szép nyári napban és a Parasztoperában is. Három éve szerződtünk át együtt a Harlekinbe. Én a korábbi tanulmányaim után az idén fejeztem be a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a bábművészeti mesterképzést. A díszletet és a bábokat Csonka Erzsébet tervezte. Az egyszerűségükben rejlik a csodálatosságuk. Egy varázsszekrényben játszunk, amiben minden innen-onnan nyílik…
Hat-e a „Devla, devla, diszákó” varázsige az aranyfonál készítéséhez? Elviszi-e az ördög Boris lelkét a pokolba, avagy a csúnya Boris küldi oda a „szép menyasszony” után ácsingózó gonoszt? Kiderül az előadásokon.

(Szerző: Sz. Kántor Éva)