Alapító tagja a Benczúr Körnek, amely 1931-től fiatal helyi művészeknek adott teret és lehetőséget tehetségük kibontakoztatására. Egy évvel később már „feltűnő szobrásztehetségnek” nevezi és a „magyar faj ígéretének” tartja a Nyírvidék újságírója. Az ifjú szobrász „minden előzetes tanulmány nélkül kizárólag a maga szorgalmából a nyers és durva anyagból szobrokat mintáz, olyan szobrokat, amelyek méltán keltenek feltűnést”.

Néhány alkotása ebből az időből: Benczúr Gyula mellszobra, Rákosi Jenő portréja, a Forrás című női aktja, realisztikus munkája a Hazatérő zsellér, a Gondolkozó ember pedig „Berky tehetségének legszebb dokumentuma”. Művészete méltó lenne a megye és a város támogatására, hiszen „művészi pályafutásával dicsőséget szerezhet városunknak”. Ugyan­csak 1932-ben faragja kőbe volt iskolája egykori igazgatójának, Kardos Istvánnak és névadójának, Jókai Mórnak a szobrait, amelyeket az iskola alapításának 25. évfordulója alkalmából lepleznek le. A városháza dísztermében több alkalommal is kiállítás nyílik Berky műveinek bemutatására, amelyek között már kerámiaalkotásai is megtekinthetők.
 

1935-ben megbízzák a debreceni Péterfia utcai laktanyában felállítandó Rákóczi-szobor elkészítésével. Az ólomból öntött szobor a m. kir. 12. „II. Rákóczi Ferenc” honvéd gyalogezred első zászlóaljának tiszti, altiszti karának és legénységének az adakozásából készült. Az 1938-as kiállításokon a fonó leányt ábrázoló domborművével és Szabolcs vezér szobrával hívja fel magára a figyelmet. Ezeket az alkotásait már fővárosi és nagyvárosi tárlatokon is szívesen látná a kiállításokról tudósító.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu