Ugyanolyan izgalommal várták a kicsik a Burattino előadását ma, mint 1948-ban, amikor egy hazai divathullám nyomán megszületett a nyíregyházi bábszínház, hazánkban harmadikként, egy időben az Állami Bábszínházzal. A műfajt a Búza utcai Tanítóképzőben próbálták, majd Garai József nevet adott a bábos csapatnak, így született a Mesekert Bábszínház. Állatmeséket mutattak be, és klasszikusokat, mondjuk a Hófehérkét, aztán a János vitézt. A lusta kismalacot vagy az Aranycsibét közel 600 alkalommal játszották a közelmúltig.

Tanít, nevel, szórakoztat

A báb tanít, nevel és szórakoztat. Itt éri az első művészi katarzis a kisgyereket.

– mondja Bárdy Margit bábművész, kinek több évtizedes munkája nyomán lett az ország vezető együttese a Mesekert.

Az gyönyörű, amikor az ember kiles a paraván mögül és csodálkozó szemeket meg fülig érő szájakat lát. Nem csak gyerekét, felnőttét is.

– emlékezik Manyika.

Ő szervezte a bábos módszertani műhelyeket – országos, sőt határon túli érdeklődés mellett –, Bábszínházi Fesztiválokat és a Vajai Komédiás Napokat is. Aktív idejének legnagyobb sikere talán a Pécsi Nemzetközi Fesztiválon, felnőtteknek bemutatott Carmina Burana volt hatalmas maszkos bábokkal, egy középkori templom romjain.

Komplex művészet

Manapság kesztyűs bábot használunk, tehát az öt ujjunkkal kell bemutatni a figurának a jellemét, a hangunkkal bizonyos érzelmeket, közben történetet mesélni. Itt mindent magunk csinálunk, a bábot, a díszletet, a kellékeket. Tehát ez egy nagyon komplex művészet.

– véli Kerekes János, a Burattino Bábszínház vezetője.

Burattino egy Puskin mesehős, ő az orosz Pinokkió. Ezt annak idején a Kölyökvárban csináltuk meg Hetey Laci, a nyíregyházi színész vezetésével. Annyira újszerű volt akkor, élő szereplőkkel, bábbal, különböző technikákkal, guggolva, hasalva játszottuk! Nagyon nagy élmény volt!

– meséli Kerekes János.

Korszerű fény- és hangtechnika

Az évtizedek alatt sokat fejlődött a bábjáték. Változott a játékmód és eszközhasználat. Olykor kosztümbe bújik és megjelenik a színpadon a bábszínész is. Bevetik a korszerű fény- és hangtechnikát. Nyíregyházán nem adják fel a hagyományos játékmódot, de a klasszikus történetek közé beillesztenek egy-egy mai játékot, mint volt például a Csacsixfaktor, mese egy erdélyi Ki mit tudról, de a nagy kedvenc – mind a bérletes, mind a hétvégi családi előadásokon – a Surranó és Brekkenő.

Matyasovszki Edit