Az első tanév növendékei Poroszlay Adél tanítónő vezetésével kiváló vizsgát tettek, így a következő tanévben a második osztály is megnyílhatott. A leányiskolák hivatása, hogy „az elhanyagolt női nevelést a más országokban elért magaslattal kellő színvonalra emeljék”, valamint a leányok „oly mérvű általános műveltséget szerezzenek, amely egyfelől élethivatásukra szükséges és másfelől megfelel azon általános műveltségnek, mely elősegíti a nőt életcéljai elérésében”.

1890-ben már azért indítottak mozgalmat, hogy a kétéves felső leányiskola alakuljon át négy évfolyamú polgári leányiskolává. E törekvés 1894-ben ért célba, amikor a Bencs László polgármester vezette képviselő-testület elhatározta, hogy megnyitja – egyelőre – három osztállyal a községi polgári leányiskolát és „hazánk ezredéves fönnállásának emlékére új épületet emel a leánynevelés céljaira”. Az építési munkálatokkal a helybeli jó hírű építészt, Király Sándort bízták meg. 1895 tavaszán elbontották a régi épületet és egy év múlva már az új felavatására küldték a meghívókat. 1896. május 17-én, fényes ünnepségek közepette adták át rendeltetésének, melynek kulcsait Bencs László polgármester az iskolaszék elnökének, Porubszky Pálnak nyújtotta át, aki beszédében a nőnevelés fontosságára hívta fel a figyelmet. Szónokolt még az intézet igazgatónője, Bölcsházy Vilma is. Az ünnepség a színházban folytatódott, ahol felléptek az iskola növendékei, többek között Jósa Jolán, Kubassy Berta és Trajtler Anna is.

A Luther-házzal szemben álló egyemeletes épület későbbi történetéből megemlítendő, hogy a benne működő iskola 1933-ban felvette Apponyi Albert nevét, míg az 1950-es évek közepén a forradalmár pedagógus Ber­zeviczy Gizelláról nevezték el, azonban már mint V. sz. általános iskolát bontották le.

Ilyés Gábor helytörténész; www.emlekjelek.hu