Az élet sója
A számos egyéb változás mellett a rendelet értelmében tilos cukros, szénsavas üdítőt adni a gyerekeknek, kerülni kell a magas zsírtartalmú húsokat, 2020-ig pedig fokozatosan csökkenteni kell a felhasznált só mennyiségét, az utánsózásra pedig az étkezőasztalnál nincs lehetőség. A változtatásokat nem varázsütésre, hanem folyamatosan kell bevezetni, megkedveltetni a gyerekekkel.
Tény, hogy egy másfél, kétéves, jó esetben pedig egy hároméves gyereket pillanatok alatt beszippant a társadalom, a szülőnek onnantól, a hétvégéket leszámítva délután négytől este nyolcig van gyereke. Ebben az időben kell megoldani a nevelését, támogatni a lelkét, kialakítani ízlésvilágát és gondoskodni arról, hogy az ételek területén is a minőséget válassza.
Az irányelvek az egészséges táplálkozás hívei előtt nem újdonságok, aki egy kicsit is a lelkén viseli, mit eszik a családja, annak rendelet nélkül is egyértelmű az, hogy húsból, tejtermékből a soványabbat választja, előnyben részesíti a gyümölcsöt az édességgel szemben, és nem ízfokozókat, színezékeket és „műhozzávalókat” tartalmazó nassolnivalót csomagol az uzsonnásdobozba. A „Mi terem a természetben?” elv bárkinek segítséget nyújt, aki elbizonytalanodik a boltok gondolái között. Nem szorul tudományos magyarázatra, hogy rózsaszín pillecukor, foszforeszkáló gumicumi és évekig elálló csokis piskóta nem terem a fán, helyette viszont tavasztól őszig idénygyümölcsök pompáznak a kertekben. Télen pedig az aszalványok csillapíthatják az édesség iránti vágyat. Sokszor a döntés még csak nem is pénz kérdése, hiszen nem törvényszerű, hogy ami egészséges, az drága.
[REKLAM]
A szabályozás a szülői mintát lenne hivatott támogatni, de amíg a felmenők fejében vihar van és otthon a kényelem az uralkodó, addig az iskolai étkezdékben maradnak azok a gyerekek, akik visszaviszik étellel teli tálcájukat, és nem értik, ha otthon ehetnek chipset, ihatnak üdítőt, akkor napközben miért nem?! Akkor továbbra is fehér hollónak számít az az iskolás, aki szünetben almát vesz elő, előre csomagolt croissant helyett.
Célszerű lenne a minden bizonnyal jó kezdeményezést a szülők szintjén kezdeni, és nekik elmagyarázni, miért lényeges, mit esznek a gyerekek. Tudatni velük, hogy bizony időt és energiát igényel, ha megfelelően szeretnék táplálni Kincsüket, de gondoljunk csak bele: a befektetés megtérül, hiszen mindennél többet ér egy egészséges, boldog, mosolygós gyerek, kamasz és felnőtt!
Mikita Eszter
(Fotó: internet)
