AZ EGYKORI VASÖNTÖDE EMLÉKÉT ŐRZŐ UTCA
A XIX. század végén a felvidéki Mecenzéfből hámorkovácsok érkeztek városunkba, hogy engedélyt kérjenek a város képviselőitől egy vasöntöde és gépműhely építésére és üzemeltetésére. Göbl Ferenc és Wágner András a szükséges engedélyek birtokában hamarosan fel is építették a vasúti temetővel szemben vasgyárukat, amely később Irsay Gusztáv és társa tulajdonába került.A gyár jellegzetes termékei voltak azok az ovális és négyzet alakú, öntöttvasból készült házszámtáblák, amelyek közül ma még viszonylag sok felfedezhető a régi házak falain. (Egy helyi rendelet szerint a négyzet alakú táblákkal a városközpontba vezető utak házait, míg az ovális alakúval a mellékutcák épületeit jelölték.)
A Nyírvidékben megjelent hirdetések szerint a cég „gyárt mindenféle kereskedelmi árukat, jutányosan önt gépalkatrészeket”, valamint „cséplőgépekhez tûzifecskendőt, házi vízellátó berendezésekhez szivattyúkat, csatornázási szerelvényeket raktárról elõnyös fizetési feltételek
mellett” szállít.
Szintén ebben a gyárban kezdték meg a fúrott, pumpával műkődő kutak gyártását is. Egy ilyen kút még ma is hirdeti a régi idők emlékét a Sóstói úton, a Nyíregyházi Főiskola közelében. A pumpás kút egyúttal az orvos és múzeumalapító dr. Jósa Andrásra is emlékeztet, hiszen azt ő fúratta a saját háztartása és a környék lakóinak használatára, így is él a köztudatban: Jósa-kút.
A házszámtáblák és a Jósa-kút mellett még a Vasgyár utca őrzi az egykori vasöntöde és gépgyár emlékét, amely egykor ebben az utcában állt. A város négy régi (égtájak szerint elnevezett) temetője közül a vasöntőde közelében feküdt a nyugati, késõbb vasúti temető, amely benyúlt egészen kb. a Derkovits utcáig.
A vasút építésével a temetőt kettévágták, majd újabb és újabb területekkel csonkították meg. 1898-ban ezért elhatározták a bezárását, majd 1935-ben belügyminisztériumi engedéllyel fel is számolták. Területének egy részén 1938-ban felépült a ferencesek rendháza, amelyet sorozatunk egy kéőbbi részében fogunk részletesebben bemutatni.
Szerző: Ilyés Gábor helytörténész
Megjelent a Nyíregyházi Napló 2013.12.06-i számában.