A nyíregyházi bankfiók alapításának előzménye volt az 1910. február 12-én tartott városi képviselő-testületi ülés, amelyen arról döntöttek, hogy a Vasúti úton lévő, akkoriban kőlerakásra használt 342 négyszögöl nagyságú saroktelket, négyszögölenként 30 koronáért eladja az Osztrák-Magyar Banknak, amely két év alatt köteles ott a bankfiókjának palotát építeni. A képviselők többsége a telek fél áron való értékesítését szavazta meg, bízva abban, hogy a „bank fiókja által Nyíregyháza város, főleg pedig a kereskedelem igen nagy anyagi előnyökben fog részesülni”.

A palota terveit Hubert József budapesti műépítész készítette el, aki az Osztrák-Magyar Bank építészeként 32 bankfiókot tervezett országszerte. (Városunkban nevéhez fűződik még az 1912-ben felépült Takarékpalota épülete is.) Ezek a 19. század végi, 20. század eleji városi bankok palotaszerű kialakításúak és a késői historizmus jegyében neoreneszánsz, neobarokk vagy klasszicizáló formaképzésűek. Az egyemeletes, neobarokk stílusú bankfiók építését 1910 júliusában kezdték meg és egy évvel később, 1911. július 17-én már ki is tárta ajtaját ügyfelei előtt.

Az első világháború végén megkötött békeszerződések az Osztrák-Magyar Bankot felszámolták. A központi banki feladatkört az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át. A bank felszámolásakor 16 vidéki bankfiókja volt, amelyet a magyar kormány megvásárolt. Így lett a nyíregyházi bankfiók előbb Állami Jegyintézetté, majd 1924-től Magyar Nemzeti Bank néven működött tovább. Napjainkban a Magyar Államkincstár Észak-Alföldi Regionális Igazgatóság Állampénztári Irodájának ad helyet az épület.

Ilyés Gábor helytörténész

www.emlekjelek.hu