Lebontott házakból nőtt ki a Takarékpalota – Kereskedők sora működött a sarkon
Mielőtt a Takarékpalota impozáns tömbje lezárta volna a Kossuth teret északi irányból, földszintes üzletházak sorakoztak a sarkon, ahol patika, szűcsműhely, rőfösbolt és fűszerkereskedés várta a vásárlókat. A város egyik legforgalmasabb pontján évtizedeken át pezsgő kereskedelmi élet zajlott – mígnem az elöregedett házakat lebontották, és 1911-ben megkezdődött egy új korszak látványos építkezése. A Takarékpalota nem csupán egy épület lett, hanem egy várostörténeti fordulópont jelképe.
Városunk egyik legforgalmasabb és legszebb pontján, az egykori Pazonyi (ma Vay Ádám) és Tokaji (2010-ig Rákóczi) utcák sarkán 1911-ben kezdték el építeni, majd 1912-ben adták át a Kossuth teret északi irányból lezáró Takarékpalotát. A Hubert József tervei alapján felépült díszes palota helyén korábban földszintes, különféle üzleteknek otthont adó házak álltak.
Egy, az 1795-ös állapotokat rekonstruáló térkép szerint ezen a területen működött a nemes vármegye ispotálya és egy patika is. Utóbbi az 1648-ban alapított Arany Sas patika volt, amely számára később a túloldalon emeltek új épületet. A patika egykori tulajdonosa Kobilitz Dániel volt. Valószínűleg ő vagy valamelyik utóda vásárolta meg azt a telket, amelyre 1912-ben a kétemeletes palota felépült. A korabeli hirdetésekben többen így jelölték meg üzletük helyét: „a Kobilitz-féle házban”.
Az üzletházak idővel mindkét utca irányába kiépültek, majd azokat az 1862-ben alapított Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 1881-ben megvásárolta.
A következő kereskedők működtettek itt rövidebb-hosszabb ideig üzletet: ifj. Gyurcsány József szűcsmester, Ganszl Adolf, Klinczkó Pál fodrász, a Nagy és Kubassy vászon- és rőfös kereskedés, Kubassy Gusztáv ékszerész, valamint a Benedikty testvérek – előbb Béla, majd Tivadar – rövidáru-kereskedése. A Kossuth térre néző üzlethelyiségben Friedmann Sándor rendezte be fűszer-, divat- és vegyeskereskedését. A város megbecsült kereskedője 1903. szeptember 24-én hunyt el. A már 35 éve működő üzletet utóda, Fülöp Dezső vette át.
1910-re az épületek állapota olyannyira leromlott, hogy „gyakori tatarozással is már nehezen tarthatók jó karban”, így bizonyára sok városlakót örömmel töltött el, amikor 1911-ben a Takarékpénztár Egyesület eladásra kínálta a lebontásra ítélt házak építőanyagát. Az építkezés idejére árubódékat állíttattak fel. 1911 őszére már a régi házakra sem gondoltak: büszkén állapították meg, hogy „a hatalmas épülettömb máris impozáns ékessége a Kossuth térnek”.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
