Amiről az utcák mesélnek... - Krisztus siratása

Amiről az utcák mesélnek... - Krisztus siratása
Amiről az utcák mesélnek... - Krisztus siratása

A virágvasárnappal kezdődő nagyheti szertartások Jézus földi életének utolsó napjaira, szenvedésére és dicsőséges feltámadására irányítják a keresztény emberek figyelmét. Erre emlékezve vessünk mi is egy pillantást az 1904-ben felszentelt Samassa-templom Szűz Mária-oltárára, ugyanis a kereszthajó déli apszisában elhelyezett oltáron látható két festmény egyikének a témája Krisztus siratása.

Ezt a képet így mutatta be Matuszka Mihály a templomról készített monográfiájában: a festmény „mélységével és őszinteségével köti le figyelmünket. A fájdalmas anya kezeit tördelve hajlik a megkínzott megváltó holtteste fölé, arcvonásai és kézmozdulata hű tükrei a lelkében dúló fájdalomnak. Jobbján sz. János, a szeretet apostola látható, amint a Szűz Anya fájdalmát osztja, odahajlásában lelkének egész gyöngédsége és odaadása ki van fejezve. Elől, a holttest lábaihoz borulva Magdolna térdepel, kinek arca nem látható ugyan, de mozdulata mindent kifejez”. A másik kép címe: „Annun­tiatio”, vagyis a megtestesülés hírül adása, amikor az Úr angyala megjelent Názáretben Máriának, aki a méhébe fogadta a Szentlélektől Szent Fiát.

A festmények alkotója a kolozsvári születésű Stein János Gábor festőművész, aki a templom felszentelésének az évében töltötte be a harmincadik életévét. Tanulmányait a berlini festészeti akadémián kezdte, majd Párizsban folytatta. Tanulmányútja során bejárta Angliát, Hollandiát és Belgiumot. Amikor 1900-ban hazatért, Lotz Károly tanítványa lett a mester-iskolában. 1920-tól 1939-ig az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola tanára lett, a művészeti anatómia és a kosztümrajz oktatója. 1905-ben adta ki a Művészeti bonctan című munkáját, az első magyar anatómiai könyvet, amelyet a festőnövendékek használtak. A nyíregyházi társszékesegyházban látható oltárfestményei mellett felfedezhetők alkotásai még az Országház éttermében, az egri székesegyházban és a Kerepesi temetőben is. 1945-ben Budafokon hunyt el.

 

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)