Amiről az utcák mesélnek... - A szecesszió nyomában 3. rész

A sorozat korábbi részeiben már bemutattuk azokat a nagyobb volumenű épületeket (görögkatolikus püspöki palota, Royal szálló, Általános Hitelintézet, Nyírvíz-palota, Szabolcsi Agrár Takarékpénztár), amelyek szecessziós stílusban épültek. Befejezésül még érdemes a figyelmünket azokra a családi házakra is kiterjeszteni, amelyek szintén e 19–20. század fordulóján született művészeti irányzatnak a jegyeit hordozzák magukon.

E századfordulóra esik városunkban is a polgárság megerősödése. Így a belváros körüli utcákban ma is fellelhető szecessziós családi házak építtetői elsősorban a kereskedők, művészek és értelmiségiek közül kerültek ki. Ilyen volt Haissinger Viktor gyógyszerész is, aki „Angyalhoz” címzett patikáját a Széchenyi u. 7. sz. alatti épületben, 1907 decemberében nyitotta meg. Az épület terveit a nagyváradi születésű Vágó fivérek, László és József készítették, akik nevéhez fűződik még többek között a budapesti Gresham-palota építése is, valamint József készítette el a genfi Népszövetségi palota terveit. Nyíregyházán ez az egy, a tatarozásoknak „köszönhetően” az eredeti jellegéből sokat veszített épület õrzi emléküket, valamint Szuchy József építőmesterét is.

A Széchenyi u. 20. sz. alatti épület, az 1920-ban elhunyt Burger István volt családi háza viszont ma szépen felújítva őrzi Pavlovits Károly tervezőjének elképzelését. Figyelemreméltóak homlokzatának vakolatdíszei és a kapuzatának kialakítása. Szintén Pavlovits nevéhez köthető a Benczúr tér 5. szám alatti épület is, amely egyúttal az állagmegőrzés szép példája. A lakóház (képünkön) eredetileg a Ruzsonyi család kényelmét szolgálta. Ruzsonyi Pál 1898-tól önállóan vitte azt az üzletet, amelyet korábban a testvérével alapítottak. Díszműárut és vadászati cikkeket forgalmazott. Családi házukat 1909 körül építtette. Az akkori Károlyi tér ebben az időben kezdett beépülni. A rizaliton ízlésesen elhelyezett majolika díszeken népies motívumok láthatók. Az épületen található kovácsoltvas szerkezetek is szecessziós vonalvezetésűek.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)