Amiről az utcák mesélnek – A Lóczy cserkészek sóstói nyaralása
Cserkészek táborozásától volt vidám és hangos a Sóstói-erdő 1923 nyarán. A budapesti Fáy András Főgimnázium Lóczy Lajos geológusról elnevezett cserkészcsapatának 61 fős különítménye, köztük 14 salgótarjáni cserkésszel érkezett a városba. A csapat, egyben a tábor parancsnoka dr. Hermann Győző tanár, a cserkészszövetség országos társelnöke, a Magyar Cserkész szerkesztője volt. (Megjelent a Nyíregyházi Napló július 23-ai számában.)
Huszonöt napos itt tartózkodásuk idejére a Szeréna-lak mögötti erdős tisztáson verték fel sátraikat. Dr. Bencs Kálmán polgármester díjtalan fuvart, ingyenes fürdőhasználatot, valamint a tábori tűzhöz és főzéshez szükséges fát bocsátott a rendelkezésükre. A fővárosi csapat nevezetessége volt, hogy körükben alakult meg az ország első cserkészzenekara és 1922-ben megjárták Angliát. A 42 tagú fúvószenekar Sóstón is bemutatkozott, több alkalommal hangversenyeztek. A vasár- és ünnepnapokon tábori zenés szentmisét tartottak Leiterek Károly nyíregyházi tábori alesperes celebrálásával és a zenészeik közreműködésével. Ezekre az alkalmakra a helyieket is hívták.
Zenével, játékkal, fürdőzéssel és kirándulással teltek a cserkészek sóstói napjai. Tokajba és Aggtelekre is ellátogattak. Szent István ünnepén a sóstói szőlőbirtokosok lepték meg őket, báró Buttler Fémi vezetésével a cserkészkonyhán készült ételeket szolgáltak fel nekik. Az utolsó napokra 38 német cserkész is a táborba érkezett. Ők is szerepeltek azon a műsoros délutánon, amelyet az evangélikus főgimnázium dísztermében tartottak. Ezután a városházához vonultak, amelynek erkélyéről szerenáddal köszönték meg a polgármesternek és a város lakóinak a szíves vendéglátásukat.
A nyíregyházi leánygimnázium cserkészcsapata műsorral és uzsonnával búcsúzott a cserkészektől, akik 1925 nyarán még egyszer ellátogattak városunkba, egy cserkészkerületi programon vettek részt. A helyi iparostanoncok cserkészei az ő zenekaruk mintájára alakították meg saját fúvószenekarukat. Táborozásuk helyét pedig elnevezték Lóczy-dombnak.
Szerző: Ilyés Gábor helytörténész
