Amiről az utcák mesélnek - A Hatzel téri Török-féle patika

Amiről az utcák mesélnek - A Hatzel téri Török-féle patika
A Hatzel téri Török-féle patika

Aki 1904-ben a kínzó köhögése vagy rekedtsége ellen keresett gyógyírt, annak a város négy patikájában az Egger-féle mellpasztillát ajánlották. E csodaszerhez hozzájuthattak a város legrégebbi gyógytárában, az ekkoriban Szopkó Alfréd által vezetett Arany Sasban, de betérhettek az 1834-ben létesített Magyar Koronába, valamint az akkori Bessenyei (ma Hősök) terén található Korányi Imre-féle patikába is, amely már 1867 óta várta a gyógyulni vágyókat.

A belvárostól távolabb ekkor még csak a Hatzel téren volt patika, amelynek a létesítését már 1891-ben kezdeményezték. Azonban a város közegészségügyi bizottsága nem támogatta az alapítását. Döntésüket azzal indokolták, hogy „a fennálló patikák forgalma egyáltalában nem oly nagy, hogy egy negyediknek engedélyezése volna indokolt, annál is inkább, mivel az 1890-ik évben elhaltak 33%-a sem orvosi segélyt, sem pedig gyógyszert igénybe nem vett, tehát a közegészségügy elég szánandó állapotban van ahhoz, hogy 4-ik patikára szükség ne legyen”. Később azonban kiadták az engedélyt, így nyílhatott meg 1893-ban Szabó Kálmán „Vörös Kereszt”-hez címzett patikája. A következő évtől Márton József a tulajdonosa az 1911-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követően Török Gyula az üzemeltetője, aki ekkoriban a Magyar Korona gyógyszertárat is vezette. Török Gyula tagja volt a városi képviselő-testületnek és a református egyház tanácsának. 1921. október 8-án hunyt el. „Sokan szerették és becsülték a megboldogultat rokonszenves egyéniségéért, puritán életfelfogásáért, erős hazafias érzéséért és nemes jó szívéért”.

Vajon tudják-e a 100 Éves Patikába betérők, hogy egy nemcsak a nevében, hanem a valóságban is több mint száz éve fennálló gyógyszertárban járnak? Az épület homlokzata, külső megjelenése az idők folyamán változatlan maradt, csak a belső tereit építették át több alkalommal, a modern kor igényeinek megfelelően. Mai formáját 2016-ban nyerte el. Az értékőrzés szép példája, hogy a belső tér egy részében üvegfal alatt megtekinthető az 1880-as években rakott eredeti téglafalazat.

 

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)