Állagmegőrzés a múzeumfaluban – Fiatalodnak a porták
fotó: Szarka Lajos

Templomok, kastélyok, múzeumok, a népi építészet jeles alkotásai és tájházak is szerepelnek a Múzeumi Állományvédelmi Programban, mely a Néprajzi Múzeumnak, mint kultúrstratégiai intézménynek az országos kompetencia feladata. A műtárgyvédelem szakemberei eljutottak a Sóstói Múzeumfaluba is, ahol jelenleg is zajlik az épületek faszerkezetének megújítása.

 

Tavaly ősszel a műtárgyvédelmi program keretében az intézmény munkatársai a hozzáértőkkel együtt bejárták a Sóstói Múzeumfalut, ellenőrizték az épületeket, és megállapították, hol van szükség állagmegőrzésre, restaurálásra. A természetes anyagok nyilván természetes módon károsodnak, rongálja ezeket a napsütés, a gombásodás, a rágcsálók, de még a rovarok is.

„Érdekes a népi építészet annyiban, hogy olyan anyagokat használ, ami alapvetően a környezetben elérhető, ökologikusnak mondható. Viszont az a baj, hogy ennek kapcsán nagyon kitett gomba- és rovarkárosítóknak. Amennyiben érdekes egy múzeum, de a múzeumban lévő műtárgyak is, amik oda-vissza fertőződhetnek rovarok által. A célunk az volt a bejárás során, hogy megtaláljuk azokat az épületeket, amelyekkel első körben mindenképpen foglalkozni kell” – tájékoztatott Román Árpád műemlékvédelmi szakmérnök.

A faanyagvédelemnek van egy protokollja – folytatta a szakember. Az UV-fény, a csapadék mind-mind károsítja, elszínezi a felületeket, ezért első körben meg kell azt tisztítani. A fellazult fafelületekre – attól függően, hogy van-e benne kártevő vagy nincs – megszüntető vagy megelőző védőszert használnak. Ezután jön az impregnálás, amikor olajos kezelést kap az épület, amit a későbbiekben aztán szükséges óvni és karbantartani. Ebben az esetben 10 év garanciát is vállalnak a szakemberek.

„Az Állományvédelmi Központ és a Tanács jóvoltából, illetve a helyi restaurátorok folyamatos és tudatos közreműködésével született meg az a döntés, hogy központilag támogatják ezt a faanyag-restaurálást, helyreállítási munkafolyamatot. Az öt helyszín a múzeumfalu területén a Jánkmajtisi és a Nagyhódosi porta, a kállósemjéni, a tiszadobi és a pócspetri ház is bekerült ebbe a szórásba. Mindamellett fontos az, hogy tudatosabban figyeljünk az épületeinkre, mert a felépítésüket követően ezek a népi emlékek nem estek át nagy felújításon, úgyhogy tudatosan kell arra fókuszálni, pályázatokat keresni, hogy megóvjuk az állagukat, és minél több látogató csodálja meg ezeket az épületeket” – mondta Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója.

Vajon hogyan csinálták ezt régen faluhelyen a parasztemberek? Erre a kérdésre azt a választ kaptam, hogy értettek hozzá, és nem kellett ezt tanulniuk. A megelőző műtárgyvédelem költsége kisebb, mint a már bekövetkezett károk rendbehozatala – áll a program dokumentumaiban, mely a minimális beavatkozás alapelvére hivatkozik.