Agrárcenzus 2020: Világszerte, így hazánkban is zajlik a mezőgazdasági adatgyűjtés
Június 5-től a hónap végéig tart a Központi Statisztikai Hivatal 10 évenként szokásos teljes körű mezőgazdasági összeírásának online szakasza, majd szeptemberben kezdődik a személyes adatgyűjtés. Valamennyi gazdálkodót érinti, akik értékesítési céllal termelnek, illetve bekerültek a KSH mezőgazdasági regiszterébe.
Nemcsak hazánkban és az Európai Unióban, de a világ minden táján most gyűjtik a mezőgazdasággal kapcsolatos információkat. Májusban kezdődött volna a magyarországi kötelező és névtelen felmérés, de a koronavírus miatt csúszott egy hónapot. Június első hetében az online szakasz indult, mely gyorsabb, és jóval olcsóbb, mint a szeptembertől novemberig tervezett személyes adatgyűjtés, nem beszélve a veszélyesnek ítélhető találkozások mellőzéséről. A KSH munkájában a népszámlálások után a második legtöbb embert érintő felmérés. 3155 településen 766 ezer címen dolgozó gazdát, illetve 270 ezer gazdaságot tekint át. Az adatok szerint a foglalkoztatottak 5%-a, 220 ezer ember dolgozik az agráriumban. Az információk összesítése és kiértékelése után születnek az ágazatot befolyásoló, többszintű kormányzati döntések, melyek meghatározzák a forrásfelhasználást. Az Agrárcenzus 2020 nyolc tématerületet foglal össze.
Tóth Péter statisztikai tanácsadó: „A kérdőívben megkérdezzük azt, hogy mekkora földterületet használnak a gazdák művelési áganként, mennyi állatot tartanak, hol tartják ezeket az állatokat, tehát az állattartás épületeire is rákérdezünk. Emellett a trágyatárolással kapcsolatban is teszünk fel kérdéseket. Fontos kérdés még, hogy a munkaerővel kapcsolatosan mi a helyzet az egyes gazdáknál. Hány évesek a gazdák, milyen a mezőgazdasági végzettségük, illetve a kérdőív az agrárdigitalizációval kapcsolatos kérdésekkel zárul. Folytatnak-e precíziós gazdálkodást, illetve milyen infokommunikációs eszközöket használnak a gazdaságban.”
A megyei mezőgazdasági sajátosságokat az adatgyűjtési főosztály vezetője összegezte. Az alapvetés az, hogy Szabolcsban kisebb ütemű a termelés csökkenése, vélhetően a kényszer miatt erősebb a kötődés az agráriumhoz.
„Itt a birtokméret elaprózódottabb, mint országosan, tehát az egy hektár alatti egyéni gazdaságok száma nagyobb súlyt képvisel – ezeket az információkat a korábbi felvételekre alapozzuk természetesen. Kicsit idősebb az egyéni gazdasági tevékenységet végzőknek a korstruktúrája. Ez azt jelenti, hogy akik benne vannak ebben a mezőgazdasági tevékenységben, azoknak a 67%-a nyugdíjas kort elért, illetve a feletti. Országosan kicsit kisebb ez az arány, és kevesebben vannak a fiatalok, a 35 év alattiak. Ők mindössze 4%-ot jelentenek. Sajátossága az is a megyének, hogy az országoshoz hasonlóan ugyan nőtt itt is a növénytermesztéssel foglalkozók aránya, de ez magasabb értéket képvisel, mint országosan, ez egy 57%-os részarányt jelent” – tájékoztatott Malakucziné Póka Mária főosztályvezető.
Az idei adatgyűjtés célja, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az EU és a gazdálkodók részére. A szervezők nyomatékosan felhívják a figyelmet az online kitöltés lehetőségére, mely 2016 óta elérhető a maja.ksh.hu címen.
Az „Agrárcenzus 2020” előzetes adatait 2021 tavaszán publikálják. A jövő év végén településszintű, majd 2022-ben EU-szintű elemzések is megjelennek.
Június 30-ig lehet online módon adatot szolgáltatni az idei kötelező és teljes körű mezőgazdasági felméréshez. Szeptembertől októberig tart a személyes megkeresés időszaka. Mind az elektronikus, mind a kérdezői adatszolgáltatáshoz érdemes előkészíteni a gazdálkodásra vonatkozó nyilvántartásokat, ügyfélazonosítót, őstermelői igazolványt, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azonosítóját.
