„Ablak az örökkévalóságra” - állandó és időszaki kiállításokkal hívja a figyelmet a Görögkatolikus Múzeum

2023 májusában megnyílt a nagyközönség előtt a Görögkatolikus Múzeum. Azóta is állandó és időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai programokkal, interaktív tárlatvezetéssel fogadják a látogatókat. Legújabb bemutató a színháztörténeti kiállítás, mely a Móricz Zsigmond Színház önálló társulata megalakulásának 40. évfordulójára készült, és a Szindbádból indult.

A Szindbád, a levéltár és a könyvtár után a Görögkatolikus Múzeumban is látható az a színháztörténeti kiállítás, amely a Móricz Zsigmond Színház állandó társulata megalakulásának 40. évfordulóját ünnepelte a nyitáskor. A fotók, dokumentumok a múzeum helytörténeti gyűjteményében lapultak, nagy munka volt a válogatás. A vándorkiállítás megálmodója Pregitzer Fruzsina, a színház művésze.

„Nyíregyháza színháztörténetét mutatja be az anyag a kezdetektől, egészen az 1981-es állandó társulat megalapításáig. A szövegeket roll upokon olvashatják. Informatív, érdekes szövegek illusztrációkkal kiegészítve. Ennek a kutatását a Jósa András Múzeum Történeti osztályának vezetője, Mohácsi Endre és jómagam végeztük. Maga a kiállítás kronologikus sorrendben viszi végig a tárlatot, illetve szintén kronologikus sorrendben láthatóak a tárlókban a Jósa András Múzeum színháztörténethez kapcsolódó relikviái”

– tájékoztatott Kertész Tünde Fruzsina, a Jósa András Múzeum történésze. Bő két esztendő tervezés és építés után idén tavasszal megnyílt a Görögkatolikus Múzeum a Bethlen Gábor utcán, a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola szomszédságában.  

A kiállítás címe: Ablak az örökkévalóságra. Az itt bemutatott tárgyakon keresztül szeretnék bemutatni azt a sajátos kultúrát és történelmet, melyet a magyar görögkatolikusság képvisel a hazai kultúrtörténetben.

„A kiállítás hat nagy tematikus egységre épül fel, mely részben idővonalat is mutat, időbeli sorrend. Az első nagy tematikus egység a fatemplomok világa. A görögkatolikus egyház legkorábbi történetéhez kapcsolódik. Magyarországon a keleti egyház jelenléte egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. A mai görögkatolikus egyház szellemi gyökereit onnan eredezteti, történeti múltunk pedig a munkácsi egyházmegyéhez köt bennünket. Ebből az időszakból, az 1500-as évek végétől az 1700-as évek végéig terjed az az időszak, ahonnan származnak ezek az ikonok. Elsősorban ikonok, amit az első tematikus egységben bemutatunk. Egykor létezett fatemplomok berendezéséhez tartoznak. Magyarországon ma már működő fatemplom nincs. Az utolsót, a mándoki fatemplomot 1973-ban lebontották, és jelenleg a szentendrei skanzenben látható”

 – fogalmazott dr. Szabó Irén, a Görögkatolikus Múzeum igazgatója.  Ezt követi az apróbb tárgyak gyűjteménye három kisebb egységben, az oltári szentség tárgyi világa, az emberi élet megszentelődéséhez kapcsolódó tárgyak, és a harmadik a legnagyobb ünnephez, a húsvéthoz köthető tárgyak. Újabb nagy tematikus egység a barokk és a keleti egyházművészet találkozása. Ehhez kapcsolódik egy interaktív kántorállvány, amely megmutatja a keleti liturgikus zenét és hangzásvilágot.

A záróegység az időalagút. A kezdetektől napjainkig állítja párhuzamba a görögkatolikus egyház történetét a magyar és az egyetemes történelem eseményeivel.

Kulisszatitkokat is elrejtettek a szórakoztató játékok között. Illat- és tapintófal, pecsételős játék is bekerült a foglalkoztatóba.

Múzeumpedagógus irányításával tárlatvezetést is lehet kérni az állandó kiállításban óvodásoknak és iskolásoknak is, de az időszaki kiállítások nem kevésbé adnak teret az információknak és élményeknek.