Zenével nyitották meg A művészet belső világunk tükre című kiállítást


Nyitrainé Ferencz Gyöngyi (mandala) és Papp Diána (textilszobrászat) alkotásaiból készült kiállítást a Vasutas Művelődési Házban nyitották meg.

Mandala:

A szó, az ősi indiai nyelvből, a szanszkritból származik. Jelentése: kör, ív, körszelet, korong. Más vélemény szerint jelentése az elmével is kapcsolatban áll (manas a. m. „elme”). Eredetét tekintve leginkább a buddhista tibeti és indiai kultúrához köthető, ahol ma is, évezredek óta használják meditációs technikákhoz, gyakorlatokhoz. A jógik elmélyedést segítő különféle eszközöket használnak, melyekre támaszkodva szilárdan tarthatják tudatukat meditációjuk tárgyán. Ezek a test- és kéztartások (azaz mudrá), a hangok, ami nem más mint a mantra, a kézbe vehető tárgyak, tehát a vadzsra és a málá, illetőleg az istenségek különféle képi ábrázolásai, azaz a mandala.

A mandala színeinek jelentése:

 – Fehér: megkönnyebbülés, tökéletesedés, együttérzés, nyugalom.

 – Fekete: titok, megérzés, belátás, újjászületés.

 – Szürke: lelki gyógyulás, szelídség, szeretet, hűség.

 – Sárga: barátságosság, fogékonyság, természet, intelligencia.

 – Kék: elégedettség, ellazulás, harmónia.

 – Tűzpiros: rettenthetetlenség, hatalom, változás, szerelem.

 – Bíbor: emberszeretet, idealizmus, bölcsesség.

 – Rózsaszín: érzékenység, a "belső" gyógyulása, egyetemes gyógyulás.

 – Narancs: önkontroll, vitalitás, becsvágy, megérzés.

 – Zöld: növekedés, bizalom, kapcsolat, gyógyulás, nyugalom.

 – Barna: földközelség, stabilitás, tudatos kötődés a környezethez.

 – Ezüst: érzékfölötti, természetfölötti képességek, áradó érzelmek, jólét.

Textilszobrászat:

A textilszobrászat művészeti alkotások készítése textilanyagok újrafelhasználásával, keményítésével és egyéb adalékanyagok segítségével.

Története

A textilszobrászat története visszavezethető a különböző ruházatok keményítése mellett, a textilek ruha-, és lakásdíszként történő felhasználásához. A kreatív díszítés egyik módja a kikeményített textilek alkalmazása. A kreatív technikákban mai napig használják ezeket az eljárásokat kisebb dísztárgyak szilárddá tételére. Pl. ruhadíszek, textilvirágok, csipketojás, csipketál, textil karácsonyfa díszek.

Az alábbi keményítési technikákat ismerjük: cukros víz, ragasztó, hajlakk, textil- és étkezési keményítő, keményítőspray. Ezek a keményítési technikák azonban nem hoznak végleges merevséget. A nedves, párás levegő hatására elveszítik tartásukat.

A keményítés mellett a 17. századi barokk öltözködésben felfedezhető egy másik technika a ruhák, textilek tartásának javítására. A díszes körgallérokat, magas fejfedőket, parókákat és női szoknyákat töméssel, náddal és drótszállal erősítették meg.

Az 1970-es években új művészeti irányzatként létrejön a textilművészet.

Gecser Lujza szizál motringok, szövedékek műgyantával történő keményítésével rögzített tipikus „textilmagatartásokat”.

A textilszobrászat Josefine de Roode holland művész által kifejlesztett technikával újult meg. Az új textilszobrászati technika új lehetőséget adott a képzőművészek kezébe. Szobrokat, dekorációkat készíthetnek vele művészek, hobbialkotók egyaránt.

A technika

Egy drótváz, egy használt póló és alufólia segítségével egyedi műalkotások hozhatóak létre. Ehhez szükség van egy levegőre száradó speciális keményítő és ragasztó anyagra, melyet textil, papír, száraz-virágok, selyem, puha bőr, gipsz, fa, kerámia, kő és egyéb természetes anyagra lehet felhordani, lehetőleg gyors száradási idővel, könnyen kezelhető módon. A szobor kültérivé válik olaj-, akrilfesték vagy lakk felvitele után.

Kiegészítő technikaként a festészet egyes területein is megjelenik.

Az érdeklődőket a Vannás Együttes zenei programja színesítette.  A látványos alkotások 2023. december 02-ig tekinthetők meg a Vasutas Művelődési Házban.