A rossz kályhák összességében károsabbak az erőműveknél – Magunkat fullasztjuk meg?

„Magyarországon évente több mint 14 000 ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés miatt. Ezek az emberek átlagosan közel 10 évet veszítenek az életükből.” Az állítás a Levegő Munkacsoport oldaláról származik, s a nyíregyházi Zöld Akciócsoport hívja fel rá a figyelmet, a Város-Kép Nonprofit Kft.-vel való együttműködés keretében megjelenő újabb cikkben. Persze, az alábbiakban nemcsak az ő gyűjtésükből származó riasztó tények vannak csokorba szedve, hanem az általuk kínált javaslatok, megoldási lehetőségek is. Itt a szezon, figyeljünk magunkra (a fűtésünkre) és ezáltal másokra is!

A levegőszennyezés fő forrása a háztartások fűtése és az egyéb lakossági égetés. Az elmúlt években ez különösen aggasztóvá vált, mivel (ismét) nagymértékben elterjedt a szilárd tüzelőanyagok – elsősorban a fa és a legrosszabb minőségű szénfajta, a lignit – alkalmazása. Még ennél is sokkal nagyobb veszélyt jelent, hogy széles körben égetnek a háztartásokban (illegálisan) műanyagot és egyéb hulladékokat. Ez a szennyezés felelős – többek között – szív- és érrendszeri, légúti és daganatos megbetegedésekért is.

A levegőszennyezés kockázatai

A levegőszennyezés a gyerekek számára különösen komoly kockázatot jelent, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. Régóta ismert, hogy amennyiben a születés körüli időszakban kerülnek a szervezetbe a légszennyező anyagok egyes összetevői, akkor az felnőttkorban vezethet súlyos, nemegyszer visszafordíthatatlan betegségekhez. A helytelen fűtésből, lakossági égetésből eredő többlet széndioxid-kibocsátás és részecskeszennyezés gyorsítja a globális klímaváltozást is. Jó hír, hogy – mint azt jó példák sora bizonyítja – lakossági összefogással és megfelelő intézkedésekkel viszonylag rövid idő alatt is lehet jelentősen javítani a helyzeten.

A kályha is hibás lehet!

Mint megújuló energiaforrás, a fa jó alternatívájának tűnhet az olajjal, gázzal és szénnel való fűtésnek. Azonban a fa elégetése során káros anyagok, mint például ultrafinom részecskék, illetve korom kerül a levegőbe. A fatüzeléses kályhákra az is igaz, hogy esetenként sokkal nagyobb mennyiségű egészség- és környezetkárosító részecskéket, káros anyagot bocsátanak ki használat során, mint amennyit a gyártó állít. A kályha megfelelő működtetése nagyon sokat számít: a nem megfelelő működtetés drasztikusan növelheti a káros anyagok kibocsátásának mértékét. Életeket ment a tiszta fűtés! A háztartásokban használt kis tüzelőberendezések Európában több mint 150-szer több kormot bocsátanak ki, mint az összes nagy erőmű együttvéve!

Használja az orrát!

A szokásosnál nagyobb füst és erősebb szag rendszerint hibás üzemeltetésre vagy akár a tüzelőanyaggal kapcsolatos jogsértésre vezethető vissza. A különösen erős szag akár ötvenszer nagyobb légszennyezést jelent, mint a szagmentes helyeken. A részecskeszámok ilyen esetben olyan magasak lehetnek, mint egy nagy forgalmú úton, csúcsforgalomban.

A fával tüzelés környezetbarát…?

Sokan állítják, hogy a fatüzelés önmagában jó az éghajlatváltozás szempontjából. Ez tévedés. Ha egyszerű kályhában tüzelünk hasábfával, nagy mennyiségű kormot bocsátunk a levegőbe. A szén-dioxid után ez számít az éghajlatváltozást okozó második legfontosabb anyagnak. Ezért jobb, ha kisebb szennyezéskibocsátású és kevésbé egészségkárosító alternatívát választunk. A fa megújuló tüzelőanyagként jó alternatívája lehet a kőolajnak, földgáznak és a szénnek – de csak megfelelő berendezésekben és technikával égetve. A nap- és földhő, valamint a megújuló forrásokat használó távfűtés használata ajánlható. Minél inkább automatizált a fatüzelés, illetve kályhavezérléssel támogatott az égés, annál kevésbé szennyezi a levegőt. Ezért jár a pellettüzelés viszonylag kisebb légszennyezéssel.

A kályhák, kazánok típusai

Míg a kazánok egy egész ház, vagy akár több épület fűtését is ellátják, addig a kályhákat egy vagy két egymással szomszédos szoba fűtésére használják. A fatüzelésű kályhákat az alábbi típusok szerint különböztethetjük meg:

• A kandallókályhák általában szabadon álló, nem beépített készülékek, melyek rendszerint fémből készülnek. Ez az egyik legelterjedtebb kályhatípus Magyarországon. Ezek a kályhák kevés hőt tárolnak, és nagyon gyakran kell tüzelőt rakni rájuk.
• A cserép és téglakályhákat általában egyedileg, a telepítés helyszínén építik. Nagy tömegű, jó hőtároló képességű anyagból épülnek (kerámia, samott), aminek köszönhetően lassan adják le a hőt, ezért nem kell gyakran pótolni a tüzelőt.
• A nyitott és az üvegezett zárt kandallók sokszor helyileg épített, egyedi berendezések. A zárt tűzterű kandallókkal szemben a nyitott kandallók különösen sok szennyezőanyagot bocsátanak ki, és kevés hőt adnak – emiatt minél ritkábban ajánlott a használatuk.
• A pelletkályhát szintén a lakószobákban helyezik el, de tűzifa helyett fapelletet égetnek benne. Mivel a pelletkályhákban a tüzelő és a levegőellátás szabályozása automatizált, sokkal kevesebb tennivalóval jár a használatuk, és aránylag alacsony kibocsátással járó égést biztosítanak. Használatuk során 1-4 naponta kell a tüzelőt pótolni.
• Vizes hőcserélővel kombinálva a kandallók központi fűtési rendszert is tudnak működtetni.

A szemétégetés súlyos következményei

Ki pokolra akar jutni, annak elegendő hulladékot, kezelt fát a kályhába rakni... Fontos tudni, hogy a PVC klórtartalma miatt poliklórozott dibenzo-dioxinok szabadulnak fel égésekor, melyekből akár 1 molekula is rákot okozhat a szervezetbe jutva. A dioxinok felhalmozódnak a szervezetben, sőt anyatejjel az utódokba is átjutnak, így hetedíziglen mérgezik az égetőt és még sok millió embert, állatot...

Halált hozó szemét a kályhában

Azon nem mellékes ténytől eltekintve, hogy a hulladékok illegális égetése bűncselekmény (BTK 281/A.§), rendkívüli veszélyt jelent magára az égetőre. Műanyagok égetésekor olyan sok éghető anyag szabadul fel hirtelen, hogy szinte lehetetlenség tökéletesen elégetni, és gyors ütemben lerakódik a kéményben egy feketés massza formájában elzárva azt. A füstgáz így visszajut a lakásba és halált is okozhat. Több ilyen eset is előfordult hazánkban az elmúlt években, ezért mindenki a halállal cimborál, ha szemetet rak a kályhába. Sokan azt gondolják, hogy a pozdorja, OSB, bútorlap, rétegelt lemez égetése ártalmatlan. Pedig nem az. Az OSB például 2,2-2,5% fenolgyantát tartalmaz, de a többi ragasztott faárut is ez tartja egyben. Égetéskor az ebből felszabaduló formalin tipikusan ráksejtekben keletkező gyökké alakul. A műgyantaragasztó másik ága a hírhedett PAH-ág (PAH = Policiklusos Aromás szénHidrogének), amely alacsony égési hőfoknál 100-féle rákkeltő, mutagén, teratogén anyagot produkálhat. Ennél is veszélyesebb a PVC égetése (például: hipós flakon, vízvezetékcsövek, műanyag úszómedence).