A nap, amikor Szent István az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta
Augusztus 15-én ünnepli Szűz Mária mennybevételét a katolikus egyház. A Nagyboldogasszony napja az egyház legnagyobb Mária-ünnepe, hazánkban pedig az ünnepnek különösen kiemelt szerepe van, hiszen Szűz Mária az ország patrónája.
Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a katolikus egyház Szűz Mária mennybemenetelét ünnepli. Az 1446. évi Müncheni kódexben találkozunk magyar elnevezésével: a néphit „boldogasszony”-a keresztény hatásra azonosult Szűz Máriával, s innen ered a Nagyboldogasszony elnevezés is.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány ünnepléséről már az 5–6. századból is maradtak fenn adatok. Magyarországon pedig Szent István uralkodásának ideje óta ünneplik.
Első magyar királyunk olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába.
Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban, Nagyboldogasszony napján hunyt el – tudhattuk meg a Magyar Kurír katolikus hírportál cikkéből.
Magyarország patrónájának napján hagyomány a zarándoklat a Mária-kegyhelyekre. Nagyboldogasszony napja és az augusztus 20-án tartott Szent István ünnepe közötti időszakot a hit és a nemzeti összetartozás tudata tölti ki.
A Mária-napok között a Nagyboldogasszony napja a katolikus hívőknek a legbensőségesebb, legmagasztosabb ünnep, amelyhez mellesleg számos népszokás és legenda kötődik.
Ilyen például a Mária-virrasztás hagyománya, melynek napján a napfelkeltében meg lehet látni a Napba öltözött asszonyt, akiről az Újszövetség Jelenések könyvének 12. fejezetében olvashatunk.
Az ünnephez tartozó másik hagyomány, hogy virágokból összeállított Mária-koporsót készítenek, illetve ilyenkor virágszentelést tartanak. A megszentelt illatos füveket pedig a halott koporsójára tették, hogy Máriához hasonlóan az elhunyt is dicsőségre jusson. De volt, hogy a megszentelt füveket, virágokat az épülő ház alapjába, a csecsemő bölcsőjébe vagy a fiatal pár ágyába helyezték.
E nap időjárásából a termés mennyiségére és minőségére is lehetett következtetni: ha Nagyboldogasszony napján derűs az idő, jó lesz a bortermés.
Magyarországon Nagyboldogasszony kötelező ünnep, amikor a katolikusoknak az egyház szentmisén való részvételt ír elő. Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.
