A magyar tudomány ünnepe
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendeztek tudományos konferenciát a Nyíregyházi Főiskolán. Az eseményen Kiss Ferenc, az intézmény általános rektorhelyettese azt mondta, a tudomány mindenki számára fontos lehet, hiszen a mindennapok részévé vált.
– Nagyon sokszor nem gondolunk arra, hogy nem csak a molekulák röpdösnek itt körülöttünk, hanem bennünk is – mondta dr. Kiss Ferenc, általános rektorhelyettes. – Azoknak a reakciói különböző érzelmeket váltanak ki. Vagy felmerül a kérdés, hogy az érzelmek váltanak ki reakciókat. Ezek mind tudományos kérdések. A lényeg az, hogy a tudomány eredményei ma már nélkülözhetetlenek. Hiszen az a mikrofon amit a kezében tart tudományos kutatás eredménye. Vagy az a kamera, ami vesz engem. Egyébként is fontos, hogy az oktatás és tudományos kutatás összekapcsolódjon, hiszen anélkül ma már Magyarországon nem lehet felsőoktatási szakokat akkreditálni hogy ne legyenek mögötte kutatási témák és megfelelően minősített kutatók.
(További képek a fotóra kattintva jelennek meg.)
A konferencián Muraközy László, a Magyar Tudományos Akadémia doktora gazdasági válság kapcsán tartott előadást. A professzor arról szólt, hogy a mai világ egy tudomány alapú gazdaságon alapszik, az ország versenyképessége pedig a tudáson múlik.
– Tudományos messzelátásról szól a Magyar Tudományos Akadémiának az idei mondata, ami köré szerveződnek – mondta prof. dr. Muraközy László egyetemi tanár, az MTA doktora. – Valóban ma előre kell tekintenünk. Én mint közgazdász a messzelátás mellett a rövidlátásról is beszélek, hiszen közismert, hogy Európa, a világ bizonyos válságos időszakban van, vagy azon van részben túl. Tehát én az előadásban részben arról beszélek, hogy a mai világban sokmindent előre látunk, sokmindent viszont nem, hogy hogy lehet például hogy egy ilyen válságot nem látunk előre és még most is sokat küzdünk hogy kéne kikerülni belőle.
A konferencián adták át a Tudományért-Művészetért kitüntetéseket. A junior kategóriában János István, a Nyíregyházi főiskola adjunktusa vehette át az elismerést. Azt mondta megtisztelve érzi magát már a jelölésért is. A történeti embertannal egyetemi hallgató kora óta foglalkozó adjunktus hozzátette: kutatásaiban számos módszerrel vizsgált csontvázleleteket.
– A csontszövet analitikai elemzéséből megtudhatjuk például, hogy mit fogyasztott az adott illető életében, mi volt inkább a domináns táplálék számára, inkább állati vagy növényi eredetű élt-e – mondta dr. Jánosi István PhD., főiskolai adjunktus. – Szóval számos érdekes lehetőséget kínál ez a kutatási téma, és én ezt vittem tovább lényegében a doktori kutatásaim során is.
János István mellett Nagy Károly és Jankáné Puskás Bernadett kapta még meg a Tudományért-Művészetért kitüntetést.
Erdős József
Fotó: Máté János
