A kommunizmus soha nem lehet több mint történelem – Az áldozatokra emlékezünk
75 évvel ezelőtt a szovjet hatóságok letartóztatták és elhurcolták Kovács Béla országgyűlési képviselőt, a legnagyobb kormánypárt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát – erre emlékezünk minden évben február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján. A nyíregyházi koszorúzáson Gulyás Gergely miniszter kiemelte, a kommunizmus embert pusztító hazugságáradata nemcsak fizikailag ölt, hanem a lelkeket és a szellemet is próbálta megroppantani.
Nagy Csaba tárogatóművész szomorú dallamaival kezdődött az ünnepség a Szarvas utcai emlékműnél. Az itt álló alkotás egy gúzsba kötött embert ábrázol, aki vasbeton oszlopok között áll egy dupla vörös csillagon. Az emlékmű mögött van az MSZMP pártszékház, amin korábban vörös csillag is volt, a tér másik oldalán pedig Lenin-szobor állt. Évek óta minden február 25-én itt emlékeznek a nyíregyháziak a kommunista diktatúra áldozataira.
Február 25.
75 évvel ezelőtt ezen a napon a szovjet hatóságok letartóztatták és elhurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, aki több évet fogságban töltött. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján dr. Kovács Ferenc kiemelte, fontos, hogy minden február végén emlékezzünk és emlékeztessünk, a kommunizmus soha nem lehet több mint történelem.
Válságok időszaka
„Azt gondolom, hogy ebben a mai időszakban a világpolitikai eseményeket is tekintve különösen fontos az emlékezés és az emlékeztetés. A rendszerváltás után sokan talán abban a hitben voltunk, hogy vége mindennek, jön a szabadság, a gazdasági fellendülés. Nagyon sokan nem gondoltak arra, ami azóta bekövetkezett, hogy újabb gazdasági válság, világjárvány, migrációs nyomás, európai uniós nyomás, itt nem messze tőlünk háború és a szélsőséges nézetek megújulása és az egykori politikai erők újra színpadra lépése következik” – mondta beszédében dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.
Több százezer áldozat
A péntek délelőtti megemlékezésen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, Magyarországon a ’40-es évek végén, az ’50-es években több százezren szenvedték el a kommunista terrort, több százan élték át, hogy mit jelent a tulajdontól való megfosztás, a kínzás, az állam által elkövetett gyilkosság, a jogállami normák teljes hiánya.
„Magyarországon a demokrácia eltiprásáról vagy a jogállam végéről beszélni mindig különösen súlyos kijelentés, hiszen ez az ország, köztünk a ma is közöttünk és velük élő idősebb generáció saját bőrén tapasztalta meg, hogy mit jelent és mivel jár egy eszközökben nem válogató diktatúra. Amikor a kommunizmus bűneiről beszélünk, elsősorban az áldozatok előtt hajtunk fejet, tudnunk kell, hogy valójában különböző mértékben az egész ország, a magyar nemzet szinte valamennyi tagja áldozat volt. Emlékezzünk elsősorban azokra, akik hősök voltak és életükkel fizettek a kommunizmussal való szembenállásukért” – mondta a miniszter.
Az utolsó magyar hadifogoly
A város és a megye képviselői, illetve a vendégek az ünnepség zárásaként elhelyezték az emlékezés virágait is. A megemlékezés másik helyszíne a Virág utca volt, ahol Toma András, az utolsó magyar hadifogoly emléktáblájánál is elhelyezték a koszorúkat. Toma András 2000-ben tért haza Nyíregyházára, ez a hír bejárta a világot, több mint 130 országban tudósítottak róla. Ötvenhárom év után térhetett vissza Oroszországból, utolsó éveit testvérével töltötte, mielőtt elhunyt 2004. március 30-án. Február 25-én rá is emlékezünk.
