A Kodály Zoltán Általános Iskola elismert épülete

A kilencvenes évek végére már országos hírnévre tett szert a Szabó Dénes vezette Cantemus Kórus, amely az Alpár Ignác tervezte – volt 4. számú – általános iskola épületében bontogatta szárnyait. Ez az egyházi kárpótlás keretében visszakerült az evangélikusokhoz. Az ezredfordulón a város vezetése szükségesnek látta új, állami fenntartású iskola alapítását a belvárosban. Kulcsár Attila, Ybl-díjas építész viszonylag új épületeinket elemző sorozatában ezúttal a Kodály Zoltán Általános Iskolát szemlézi. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018.10.05-i számában).

Telket a Selyem utca sarkán találtak neki, a művelődési házzal szemben, a körút másik oldalán. Tervpályázatot írtak ki az épület terveinek kiválasztásához, amelyet két forduló után Balázs Tibor építész koncepciója nyert el.

Meghatározó telekhatárok

A telek rendkívül szűkös volt egy ilyen nagyságrendű iskola elhelyezésére. A Domus már állt, a körút sávja meg-határozta az épület beépítési lehetőségét. Csakis telekhatártól telekhatárig, keretes módon lehetett megvalósítani az építési programot, mely egy 16 tantermes iskola mellett speciális, zenei képzés tereit is magában kellett, hogy foglalja, mert ezt a házat szánták a kórusképzés új otthonának. A pavilonos terjengősség nem fért el a területen. Tantermi szárny, igazgatás, tornatermi blokk, konyha-étterem, műhelyek, szaktantermek. Aulára tervezett rendszer tágas nyitottsága itt szóba sem kerülhetett, mert egy „ház a házban”, zajtól védett, 500 férőhelyes hangversenytermet kellett elhelyezni a tömeg centrumában, sajátos zenei, próba- és gyakorlótermekkel, tárolókkal.

„Iskola utcás” elrendezés

És ott vannak még a közönségforgalom helyiségei. Ezt csak egy lineárisan szerveződő, „iskola utcás” elrendezésre lehetett felfűzni, annak is egy bonyolult, többutcás változatára, szinte egy, a mediterrán kisváros változatos terepén, ahol szintkülönbségek, hangulatos hidak ívelik át és karzatok szegélyezik a „sikátorokat”. Via scolaé-nak hívják ezt a rendszert.

Igazodási pont

A középületek nemcsak utcaképi hangsúlyok, hanem városképi igazodási pontok is. A középületbe a városi polgár is bejuthat, belső tereit felfedezheti, bejárhatja. Kitáruló, felbukkanó közlekedők és termek vezetik a látogatót vagy ügyfelet a bejárattól a fő funkciók helyszínéig. A Kodály főutcája is látványosan megvilágított, többszintes gyalogos sétány. Galériák mentén tárulnak fel a lehetséges utak, háromszintes magasságokban engednek bepillantást a „mellékutcákra.” Az U alakú tömeget az udvar felett a szabadba is kifutó sóhajok hídja köti össze, láttatva a ház belső traktusát is.

Elégedett lehet

A sétányon álldogáló névadó, Kodály Zoltán szobra (Orr Lajos alkotása) elégedetten szemlélheti a módszerein nevelkedett diáktömeg zsibongását, zene lehetne ez fülének. A terek védett öblében foglal helyet a hangversenyterem, mint gyöngy a kagyló mélyén, a sikerek bölcsője.

Rendszer, eszmeiség

A modern középületről le lehet olvasni belső terei rendszerét, eszmeiségét. A historikus épületek sokszor szimmetrikus homlokzati plasztikája mögött eltérő funkciók bújnak meg. A Kodályon megtalálható a tantermek ritmusa, a tornaterem nyugalma. A kiszolgálófunkciók kakofóniája a Selyem utca mentén. De a körútra néző függönyfal transzparenciája bepillantást enged a zene magasba szárnyaló voltába, a faltestek ívei a dallamok áramlását idézik, a doboz-ablakok ritmusa az ütemhatárokat jelzi.

Díjazott alkotás

Csak a hangversenyterem kubusát nem fedezhetjük fel kidudorodva a tömegből, mert az, mint a szív, az iskola belsejében lüktet, élteti ezt az innen, a világot jelentő deszkákra dobbantó kórust, iskolát, közösséget. A gyakorlások zárt pódiumán születnek a világra szóló attrakciók, a Cantemus Kórus sikereivel. Szabó Dénes karnagy, a Nemzet Művésze. De az épület is részese az ismertségnek, japán vendégek is elismerően nyilatkoztak vendégszerepléseiken. Balázs Tibor Pro Architectura díjat kapott 2001-ben, a megvalósult alkotásáért.