A kerti hulladék és avarégetés tiltása melletti tanácsok közös érdekünkben

Légszennyezéses idők: hogyan kerüljük el?

A kiskertek őszi „átállítása” idején beköszöntött a fűtési szezon is. Mondani sem kell, hogy mindez mennyire terheli a levegőnket, így a tüdőnket – pedig sokat tehetünk saját magunkért. Utóbbi témával még részletesen foglalkozunk, ezúttal azt állítjuk fókuszba, ami most aktuálisabb: a kerti hulladék és avar égetését. Ami nálunk tavasz óta: tilos! Pláne a belekerülő egyebeké…  Viszont van megoldás az eltüntetésére, átalakítására, környezetbarát módon. Az alábbiakban a Város-Kép Nonprofit Kft. és a Zöld Akciócsoport együttműködésének szellemében a civilek vendégsorai következnek a témában, döbbenetes tényekkel. Reményeink szerint lesz folytatása is, vagy ezen, vagy/és a többi felületünkön (a Nyíregyházi Televízióban és a nyiregyhaza.hu városi webportálon).

A kerti hulladék elégetése során is szennyező részecskékkel telik meg a levegő. Egy átlagos kerti tűz, amelyben vegyesen égetnek avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Általában a kerti hulladékkal a mérgező vegyszermaradvány is elég, és nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyező anyagok listáját. (Forrás: ostoros.hu.)

Egy kupac avar = 250 busz

Sajnos a kerti hulladékot égető lakosság körében „bevett gyakorlat” a sok esetben nedves és ezért nehezen égő növényzethez égés segítése vagy csak hulladéktól való megszabadulás céljából egyéb anyagokat kevernek. Pl.: gumiabroncs, műanyag flakon, ágymatrac, műanyag kanna, festékes rongy, ruházat stb. Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égetésével annyi szálló por keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során. Az avar égetésekor nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, aeroszolrészecskék, nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének kerülnek a levegőbe.

PM10, PM2,5: láthatatlan ellenségek

Egy 100 kilogrammos kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén. Erről a tanulmányról bővebben itt tájékozódhatnak: levego.hu/egyeb/avaregetes/. S azért, mert nem látjuk a szmogot, füstöt, az nem azt jelenti, hogy nem létezik, vagy nem „öl” meg... A másik hasonló, a PM2,5 légszennyezés a világ legnagyobb környezeti egészségügyi kockázata, amely évente több millió korai halálesetet okoz. A PM2,5 a 2,5 mikrométernél kisebb részecskéket jelent, olyan kicsi, hogy napokig levegőben maradhat, több száz vagy ezer kilométert megtéve.  Kis méretük azt jelenti, hogy belélegezve mélyen behatolnak a tüdőbe, és a tüdőből tovább jutnak a véráramba, befolyásolják a vért és a belső szerveket, és növelik a betegségek széles körének kockázatát. A legtöbb PM2,5-tel összefüggő haláleset nem légzőszervi okokból ered, hanem olyan szív- és érrendszeri betegségekből, mint a stroke és a szívbetegségek.

„Bekapjuk” a mérget

A hulladékégetés komoly egészségi kockázatot is jelent. Az égetés során olyan szennyezőanyagok kerülnek a levegőbe, mint a kisméretű szilárd részecskék, kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, ám nagyon sok ennél lényegesen toxikusabb vegyület is felszáll. Közéjük tartoznak a különböző szerves vegyületek és a nehézfémek. A dioxin, a furán származékok, valamint a füsttel szétszóródó fémek – például a kadmium, cink, arzén, higany, nikkel, ólom, króm – az égés során keletkező porral leülepednek a talajra, a növényekre, és a tápláléklánc révén bejutnak az emberi szervezetbe.

Az elsők között tiltottuk be

Szerencsére városunk felelős vezetői, Magyarországon az elsők között, Nyíregyháza belterületén 2020. április 1-tõl betiltották a kerti hulladék égetését egész évben. További örvendetes hír, hogy 2021. január 1-tõl az egész országban tilos lesz a kerti hulladék égetése.

Műanyag itt, ott, mindenütt

Manapság szinte áttekinthetetlenül sokféle műanyagot használunk. Műanyag van a ruháinkban, a bútorainkban, a műszaki cikkeinkben, műanyaggal festjük, tapétázzuk falainkat, és műanyaggal csomagolunk. A műanyag termékek – flakonok, háztartási, gyógyszerészeti, kozmetikai termékek, gyerekjátékok – égetésekor a szén-monoxid és dioxin mellett vinil-klorid, klórozott furánok és sósav gáz képződhet. Poliuretán égetésekor sárga füstfelhők jönnek létre, amik hidrogén-cianidot és foszgént tartalmaznak. A fehérített papír – pl. pizzás dobozok, mélyhűtött ételek dobozai – égetésekor halogénezett szénhidrogének jutnak a légkörbe. Papír és karton égetésekor a feliratok toxikusfém-tartalma szennyezi a környezeti levegőt, régi farostlemez hulladékok elégetése során arzén- és krómkibocsátással kell számolni.

Ne égess! Komposztálj!

A világ legszennyezettebb fővárosaiban, Delhiben és Dakkában a stroke kockázata körülbelül 150 százalékkal emelkedik, a gyermekeknél a légúti fertőzések okozta halálozás kockázata megduplázódik, a tüdőrák kockázata pedig 50 százalékkal nő. Ami az égetést illeti, szerintünk a megoldás kézenfekvő. Rengeteg tápanyagot égetünk el és küldünk feleslegesen a légkörbe, csupa olyat, amit például komposztálhatóvá vagy más módszerrel hasznosíthatóvá tehetnénk. Komposztálhatjuk, apríthatjuk is, így helyben marad az értékes anyag.

Egy másik megoldás

A témával kapcsolatban a Naplóban még augusztusban nyilatkozott Pató István, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály vezetője, aki a komposztálás ajánlása mellett hangsúlyozta: városunkban az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (ÉAK) által biztosított a zöldhulladék-elszállítás, valamint az ingatlanhasználó a kerti hulladékot hulladékudvarban elhelyezheti. Az ÉAK-kal történt egyeztetés eredményeként a hulladékudvarokon kívül, a hulladéklerakó telepen külön szolgáltatási díj megfizetése nélkül helyezhető el a tavaszi és őszi időszakban keletkezett kerti hulladék.