Jeszenszki András a Krúdy gimnázium után első diplomáját az akkori Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerezte 1999-ben, majd a Miskolci Egyetemen magyarból lett egyetemi oklevele, a BME pecsétje van a közoktatás-vezetői papírján, s visszatérve, már a Nyíregyházi Főiskolán végezte el a történelem szakot. Tanári pályáját Rakamazon kezdte, 2003-tól pedig a Művészeti Szakközépiskolában tanítja mindkét szakját, és osztályfőnökként is tevékenykedik. Felesége, Marianna, igazán most állt vissza dolgozni könyvtárosként az immár bölcsődés és óvodás gyermekük mellől.

Még főiskolásként aktivizálódott

Közéleti pályafutása 1998-ban kezdődött, mikor is a baloldali érzelmű család még főiskolás sarjaként belépett az MSZP-be. – Választási vereség után váltottam ki a párttagkönyvet, mert hittem, hogy a megelőző négy évben jól mentek a dolgok. Bár már a rendszerváltás idején, általános iskolásként is érdekeltek a folyamatok, mivel szerettem a történelem tantárgyat. Úgy gondoltam, így én is aktívan részt tudok venni a dolgok alakításában – emlékszik vissza.

Négy ciklusban nyert

Először 2002-ben indult egyéni jelöltként a közgyűlési mandátumért, a korábbi 10. számú választókerületben, s akkor is, csakúgy, mint az azt követő három alkalommal, bizalmat szavaztak neki a választók a változó határú területen, ami azonban döntően az északnyugati városrészt, s vele együtt a Hímest jelentette. – 2002-től datálható Nyíregyháza legdinamikusabb időszaka, szerintem legalább annyi fejlesztés történt azután, mint a 2010–14 közötti időszakban, azzal a különbséggel, hogy nem a ciklus végére torlódva, s ez az arányosság kiszámíthatóbb volt az építési szektornak is – mondja.

Oktatási és szociális terület

Jeszenszki András több periódusban volt a (röviden fogalmazva) oktatási, valamint a szociális bizottság tagja, s azt állítja: lehetőség szerint igyekezett kihagyni e terepen a politikát, a szakmai munkára koncentrálva. Most csak a szociális területtel foglalkozik, de mint mondja, az oktatásin kevesebb is most a teendő az „államosítások” miatt, bár szerinte a város jó iskolafenntartó volt, s bizonyos feladatokat érdemes az önkormányzatokra bízni. Ugyanígy sajnálja azt, hogy 2009 óta nincs panelfelújításra pályázat, pedig meglátása szerint ez lenne az igazi rezsicsökkentés: a megtakarítás ösztönzése, melyre jó példák vannak mondjuk a panelprogram következtében az Északi Alközpont környékén is.

Utak, járdák, intézmények

Ami a változó határú körzetét illeti: az önkormányzati és pályázati beruházások jelentős számban javították az életkörülményeket az utóbbi másfél évtizedben. Utak és járdák újultak meg, sőt, több járda is épült a térségben a játszóterek mellett, valamint a közvilágítás problémája is számos helyen megoldódott, a lakossági igényekből kiindulva. Komoly eredménynek tartja, hogy a szennyvízprogram után a jelentős forgalmú Kórház utcát nemcsak az eredeti állapotban állították helyre, hanem újraaszfaltozták, a lakók kezdeményezésére. S szívesen emeli ki a területén lévő intézmények modernizálását, miközben látja, hogy még minden téren van tennivaló.

Folyamatok, tervek

– Tavaly elkezdődött a Dohány utcai nagy játszótér rekonstrukciója az első ütemmel, s most jöhetne a folytatás, miközben a helyiekkel egyeztetve egy kondiparkot is tervezünk a környékére – sorolja. – A Krúdy köznél a Sóstói út 1–3. mögötti játszóteret is jó lenne tovább bővíteni, padokkal ellátni, csakúgy, mint a Ferenc körút 26. szám mellett. A Krúdy köz útja és járdája (a Lippai iskola környékén) erősen felújításra szorul, s a Hímesben a „madaras” utcák is. Bár az első lépés megtörtént a Zelk iskola sportpályájának felújításával, ezt is folytatni kell, a Sólyom és Holló utca térségében pedig a parkolási gondok enyhítésén gondolkodunk a Városüzemeltetéssel egyeztetve, hiszen jó a kapcsolatom a NYÍRVV Nonprofit Kft. szakembereivel is – mondja a közelgő időszak elképzeléseit a képviselő.

Tarczy Gyula

Felújítás, karbantartás, helyreállítás

– A Kórház utca mellett a Hermann Ottó és Szalonka utcákon is nagy felületen történt megújulás, s a Városmajor utca–Újszőlő utca 66 méteres összekötő szakaszának építése is fontos volt – kezdte az elmúlt egy-két év látható eredményeinek felsorolását Szabó Edina, a NYÍRVV Nonprofit Kft. sajtóreferense. – A Városüzemeltetés persze itt is odafigyeléssel végezte az egész városra érvényes teendőit: játszóterek karbantartása, faápolási feladatok, virágok ültetése, padok, szelencék kihelyezése – lakossági kérésre. Több helyen újítottunk fel járdát (Gém, Rigó és részben Dohány utca), a Hermann Ottó utcán csapadékvíz-csatorna épült, több helyen raktunk ki forgalmi tükröt a balesetmentes közlekedésért, s felszámoltunk illegális szemétlerakót is. Sajnálatos, hogy a játszótéren és a Holokauszt emlékmű rongálása miatt több ízben volt dolgunk a helyreállítással is – összegezte a teljesség igénye nélkül a sajtóreferens.