A fából faragott királyfi – Bartók Béla és Balázs Béla táncjátéka nyomán készül a mese

A magyar néphagyományból és az európai kultúrtörténetből eredő mágikus mese a szerelem megszületéséről szól. Sediánszky Nóra rendező Dézsi Darinkával, Nagyidai Gergővel és Szabó Mártával dolgozik, a március 19-re tervezett bemutatóig, a MŰvész Stúdióban. 

A világot látni induló Királyfi egy nap megpillantja a kastélya ablakában álló Királykisasszonyt, és szépsége annyira megigézi, hogy azonnal, szenvedélyesen beleszeret. Ismerős a bevezetés, de ismerős lehet a konfliktus is, hiszen a természeti erők Tündére gördít akadályokat a találkozás elé, majd amikor a Királyfi legyőzi a fák és vizek támadását, a Királykisasszony gőgös, szeszélyes természete állja útját boldogságuknak. Megint csak gyakori meseelem. A Királyfi, hogy bizonyságát adja, mennyi mindenre képes a szerelemért, egy szépen faragott bábot készít a lánynak, voltaképpen saját fába álmodott mását. A Királykisasszony azonban „őt” sem méltatja figyelmére. Ekkor a Tündér életre kelti a fából faragott királyfit, kinek lelkét az élő király mozgatja, majd hirtelen fordulat következik be.

„A szeretetről, a szeretet megtalálásáról szól. Egy nagyon jó leírást olvastam korábban a balettről, amiben szerepelt az a szöveg, hogy a királylány figuráján keresztül ez a történet valójában arról is fogalmaz egy kicsit, hogy hogyan jutunk el a szeretetre méltó önzés vagy függetlenség állapotából a teljes elfogadás és az önmagunk átadásának állapotába” – vélekedett a tanulságról Sediánszky Nóra rendező.

A MŰvész Stúdióban korábban bemutatott zenés-táncos, klasszikus mesék – mint pl. a Hattyúcskák tava, a Seherezádé vagy a Coppélia – folytatása lehet az előadás. Egybedolgozza a zenét, a látványvilágot, a prózát és táncot. Szóval megszületik a zenés-táncos színház.

„Az összes gyereknek, meg mindenkinek van az életében egy olyan pillanat, ott a kamaszkort megelőző időszakban, amikor egy elutasítást, valami szerelmi sérülést él meg, és ennek az átlépését, ennek a kezelését segíti az előadás, vagy ad útmutatót a srácoknak, de még a felnőtteknek is. A múltkor, amikor a szövegkönyvet forgattam, felidéztem magamban az óvodától kezdve, tulajdonképpen minden évnek megvolt a maga tragédiája” – mesélt a múltról a Királyfit alakító Nagyidai Gergő.

Sediánszky Nóra megtartja ugyan az eredeti történetet, de megerősíti a Tündér szerepét, dialógokat írt, és Nyitrai László a kicsik füléhez igazította Bartók zenéjét. Figyeltek arra, hogy az ovisoknak ne legyen ijesztő a hanghatás. Az alkotók élményszínházat varázsolnak a gyerekeknek. Így a klasszikus zene és tánc, a másik elfogadásához vezető izgalmas történet sokat adhat az apró közönség érzelmi és szellemi fejlődéséhez. Ez az alkotók szándéka.

Boldizsár Zsolt díszleteiben, Vámosi Judit táncaival március 19-re készül el az előadás, melyet a nyitás után láthat majd az óvodás korú közönség a MŰvész Stúdióban.