Andóné Kujbus Nóra a „Magyar Kultúra Lovagja” – évtizedek munkája a magyar és cigány tánchagyományokért
Andóné Kujbus Nóra a „Magyar Kultúra Lovagja” kitüntetésben részesült. Az elismerés több évtizedes pedagógiai és művészeti munkáját, valamint azt az elhivatott, önzetlen közösségépítő tevékenységet méltatja, amelyet a magyar és cigány tánchagyományok megőrzéséért, élővé tételéért és továbbadásáért végez.
Egy díj, amely sokakhoz szól
A kitüntetés átvétele Nóra számára mélyen megható élmény volt. A gyönyörű oklevél és a lovagi jelvény mellett különösen az indoklás felolvasása érintette meg, hiszen ekkor vált számára igazán világossá: ez az elismerés nem csupán róla szól.
Úgy érzi, benne van mindazok munkája és támogatása is, akikkel az elmúlt évtizedek során együtt dolgozott – táncosoké, adatközlőké, mestereké, kollégáké, valamint a családjáé, akik mindvégig mellette álltak. A kitüntetésre való felterjesztést a Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes és Nagyecsed Város Önkormányzata közösen kezdeményezte.
A tánc, amely gyerekkortól elkíséri
A tánc iránti szeretet már gyermekkorában megjelent az életében. Szatmári nagyapja, aki maga is örömmel táncolt és mesélt, észrevétlenül adta tovább ezt az örökséget. Hodászról származik, és gyermekként gyakran táncolt egyedül otthon, a televízió előtt, az Aprók táncháza című műsorra, ahol Murgony Lajos és Benecina Rózanéni tanították a nagyecsedi táncokat. Főiskolás évei alatt a Nyíregyházi Főiskola nagynyírségi néptáncegyüttesének tagja lett. Balázs Gusztáv vezetésével itt mélyült el igazán a nagyecsedi magyar és cigány táncok világában – abban a közegben, amely azóta is különösen közel áll a szívéhez. Bár volt időszak, amikor modern- és társastánccal is foglalkozott, a tánc iránti belső késztetés soha nem hagyta el.
Nagyecsed, ami magával ragadta
Családja – férje és két gyermeke – mindenben támogatta, még akkor is, amikor a munka hosszú utazásokkal, hétvégi elfoglaltságokkal és késő esti hazatéréssel járt. 2006-ban kezdett el igazán intenzíven Nagyecseden tanítani és hagyományt őrizni. Kezdetben csupán kollégát keresett a feladathoz, végül azonban maga Nagyecsed „szippantotta be”. Azóta közel húsz éve jár oda töretlen lelkesedéssel, és számos táncos nemzedék nőtt fel a keze alatt. Tanítványaival rendszeresen felléptek fesztiválokon, hazai és nemzetközi szólótáncversenyeken, valamint visszatérő résztvevői a Táncház Találkozóknak. Különleges és megható pillanat volt számukra, amikor tavaly Murgony Lajos bácsival együtt szerepelhettek a rendezvény plakátján.
Két kultúra, egy közösség
Nagyecsed különleges értéke a magyar és cigány tánchagyományok természetes együttélése. A közös munka kezdetén elsősorban a rendkívül gazdag cigány kultúrára helyeződött a hangsúly, amelyet számos kiváló helyi táncos és zenész képviselt – köztük Bódi Guzti, Balázs Gusztáv rokonai, valamint a Mazi család.
Meghatározó élmény volt számukra Mazi nagyapjának szereplése a Koportos című filmben, amely mély érzelmekkel és őszinte erővel mutatta meg a cigány hagyományok világát. Később Murgony Lajos segítségével dolgozták fel Dancs Lajos gyűjtéseit, amelyből megszületett a Nagyecsedi lakodalmas című koreográfia. A Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes – Tóth Miklós vezetésével – többszörösen minősített együttes, három alkalommal kiváló minősítést szerzett, és tagja a Muharay Elemér Népművészeti Szövetségnek. A szövetség országos szakmai közösségként a hiteles, élő népi kultúra megőrzését és közösségi továbbélését tartja elsődleges céljának. Az egyik koreográfiájukat a zsűri a legmeghatóbb pillanatként emelte ki: amikor magyarok és cigányok együtt táncoltak a színpadon. Egy rövid jelenet, amely túlmutatott a táncon – az együttélésről, az elfogadásról és a közösen őrzött értékekről szólt.
