56 ezer fő eshetett át a koronavíruson hazánkban – Megvannak a H-UNCOVER eredmények

A májusi országos reprezentatív felmérés alapján az a legvalószínűbb, hogy 56 ezer fő eshetett át a koronavíruson Magyarországon – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. A részvételi arányok alapján elmondható, hogy a lakosság kíváncsi volt, hogy megfertőződött-e, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kiválasztottak több mint 75 százaléka vett részt az átfogó vizsgálaton. A rektor azt is hozzátette, az összesen elvégzett 10 575 PCR-tesztből három lett pozitív.

Országos reprezentatív szűrést végeztek Magyarországon május elseje és tizenhatodika között, négy orvosegyetem próbálta felmérni a koronavírus-helyzetet az országban. Nyíregyházán 205 előre kiválasztott személyt értesítettek arról, hogy bekerült az országos szűrőprogramba. A mintavételre 17 787 tizennégy évesnél idősebb, magánháztartásban élő embert választottak ki 489 településről. Velük többféle módon vették fel a kapcsolatot. Mindenkit értesítettek postai úton, 14 250 főt ezen túl telefonon és 7373 ügyfélkapus megkeresés is történt. A kerethiba, akiket nem sikerült elérni, mert vagy elhunytak, vagy elköltöztek, összesen 2315, míg a szűrést megtagadók száma 3135.

Magas részvételi arány

A vizsgálaton kimagasló, 75 százalékot meghaladó volt a részvételi arány Veszprém, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Békés megyében és 74,6 százalékos Pest megyében. Az összes többi megyében is 60 százalék körül volt a részvétel, ami jelzi, hogy a magyar lakosság kíváncsi volt arra, hogy megfertőződött-e – mondta Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke. A szűréseket 384 fix mintavételi ponton, valamint 5 szűrőbusz segítségével végezték. Összesen 10 575 fő szűrését hajtották végre, közülük 1152 embert saját otthonában szűrtek meg. Több mint háromezer orvos, egészségügyi szakdolgozó vett részt a nemzetközileg kiemelkedő szűrésben.

10 575 PCR-teszt

A vizsgálat részét képező kérdőívet 12 236-an töltötték ki, a vírus antitestét és RNS-ét kimutató vizsgálatra 10 575-en mentek el. 10 474 esetben volt kérdőív és teszt is. A részvételi arány tehát 67,7 százalék volt. Összesen 10 600 mintát ellenőriztek, és 12 ezer kérdőívet értékeltek – közölte Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. A PCR-teszttel igazolt aktív fertőzöttek aránya 0,029 százalék, a fertőzöttek becsült száma a vizsgálat idején 2421 volt. A mintát adók közül 70 szeropozitív esetet találtak, ez alapján a magyar lakosság 0,68 százaléka, 56 439 ember eshetett át a fertőzésen május 16-ig. A vizsgálaton részt vevőktől az adminisztrációs kérdőív kitöltése után garat- és orrváladékból vettek mintát, valamint egy vérvétel is történt. A fertőzésen átesettek becsült száma Közép-Magyarországon 79 tízezrelék, a Dunántúlon 67 tízezrelék, az Alföldön és Észak-Magyarországon 60 tízezrelék.

Életkori sajátosságok

Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke az életkori sajátosságokról szólva elmondta: míg a keleti országrészben elsősorban az idősek fertőződtek meg, az ország dunántúli és középső régiójában a fiatalok vannak túlsúlyban az átfertőzöttek között. Ennek oka az lehet, hogy a „mobilisabb”, a határon is átjáró csoport, amely megfertőzött, elsősorban a nyugati és a középső régiókban él. A fertőzöttek számában az 50 felettiek dominanciája mutatható ki, míg az átfertőzötteknél nincs szignifikáns különbség az egyes korosztályok között, a férfiak és nők száma közel azonos, vagyis az átfertőzöttséget Magyarországon nem befolyásolta a nem.

Nem befolyásolta a dohányzás

Merkely Béla beszélt arról is: a dohányzás nem befolyásolja a kitettséget a koronavírus-fertőzésnek, ugyanakkor bizonyos társbetegségek, elsősorban a szívbetegségek, a magas vérnyomás és egyéb krónikus tüdő-, vese- és májbetegségek kockázati tényezőt jelentenek. A kérdőív alapján megállapítható, hogy a szaglás és az ízérzékelés zavara, valamint a testszerte jelentkező erős izomfájdalom speciális tünete a koronavírus okozta megbetegedésnek. A rektor azt is hozzátette, az idejében bevezetett korlátozó intézkedések hatásosak voltak, és nem léptek fel tömeges fertőzések. Március 11-én jelentették be az első komolyabb korlátozó intézkedést, így tehát a nulladik percben kezdődött meg a védekezés.