28 milliárdos költségvetés

[video]

14 igen és 7 nem szavazattal fogadták el a város költségvetését. A 28,07 milliárd forint főösszegű büdzsé ugyan közel 10 milliárddal kevesebb, mint a tavalyi, ám ez a nagyberuházások korábbi részelszámolása és a még nem konkretizálható pályázati lehetőségek miatt van így.
Ellenzéki oldalon többen is hiányolták a nagyberuházásokat és felújításokat. A tervezetteken kívül azonban elhangzott, több beruházást a tavasszal nyíló pályázati lehetőségekből akarnak finanszírozni úgy, ahogyan ezt korábban is tették. A költségvetés részeként folytatják a Bujtosi Szabadidő Csarnok és a stadion felújítását, elkészül a víztorony környékén a körforgalom és a kerékpárút, valamint befejeződik a Sóstó-projekt.

További képekért kattintson a fotóra!

Ebben az évben az új uniós költségvetési ciklus miatt most még nem ismert az a forrás, amit a fejlesztési célokra lehet fordítani. A 28 milliárd forintot meghaladó költségvetési összeg kialakításához 2,67 milliárd forint múlt évi maradványt is figyelembe vettek, és 750 millió forint hitelt irányoztak elő, amit a korábbi, szocialista városvezetés idején kibocsátott Sóstó-kötvények miatt kellett felvenni. Több ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy a büdzsé 10 milliárddal kevesebb, mint egy éve.

– Tavaly befejeztük a beruházásainkat, ebből csak a szennyvíz- és a borbányai projekt 7 milliárddal szerepelt a 2014-es költségvetésben. Az ideiben nincs benne, mert már részben véget értek. A szennyvízprojekt most mindössze 1,58 milliárd forinttal szerepel a költségvetésben, tavaly ez a szám 5,6 volt, tavaly és tavaly előtt pedig 10 fölött. Ez magyarázza a költségvetés főösszegének a különbségét. Tehát azt ne állítsák, hogy csökkennek az állami támogatások, mert nem igaz. Mint ahogy azt sem, hogy ez a legszegényebb költségvetés. 2006-ig visszamenőleg látom az adatokat. 2008-ban 7,1 milliárd, 2007-ben csak 6 milliárd volt, most 10,2 milliárd a felhalmozási kiadás – emelte ki dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.

EZ A STABILITÁS KÖLTSÉGVETÉSE

Nyíregyházán az idei költségvetésből 18,95 milliárd forintot fordítanak önkormányzati feladatellátásra, 9,12 milliárdot pedig közintézményi kiadásokra. Félmilliárd forintos cél- és általános tartalékot is képeztek. Például városfejlesztési kiadásokra, új beruházásokra, felújításokra és létesítmények állagmegóvására 6,33 milliárd forintot költenek.
Az elfogadott büdzséről dr. Adorján Gusztáv, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője azt mondta, ez a stabilitás és a növekedés költségvetése.

– Ez a stabilitást és növekedést biztosító költségvetés Nyíregyháza életében. Csak néhány elemét kiemelve: a szociális ellátórendszer minden elemét sikerült tulajdonképpen megtartanunk és finanszírozást tudunk rá biztosítani saját erőből is. A saját erőt szeretném kihangsúlyozni, mert közel félmilliárd forint jut erre a területre. Lényeges és még mindig a múltból visszaköszönő egyik fő teher a költségvetésben az a bizonyos Sóstó-kötvény, ami a korábbi ülésen is szóba került. Ez kényszerpályára helyezte az önkormányzat pénzügyi helyzetét, 2,6 milliárd forint visszafizetéséről van szó. Az államtól kaptunk egymilliárdot, a többit saját forrásból kellett hozzátenni. Ha ez a pénz annak idején megmaradt volna, akkor ezt is fejlesztésre tudnánk fordítani – mondta dr. Adorján Gusztáv, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője.

AZ ELLENZÉK NEM TÁMOGATTA

Az ellenzék nem támogatta a büdzsé elfogadását. A Jobbik azt kifogásolta, hogy a számok ugyan többletet mutatnak, de azok szerintük nem a valós képet mutatják.

– A számok 2014-hez képest bizonyos pontokon többletet mutatnak, de ha ezeket szétbontjuk, akkor észrevehetjük, hogy a tavaly nem megvalósult beruházások összegei tevődtek át az idei évre. És ugyanezzel a csúsztatással az idei évre tervezettek tovább lettek tolva 2016-ra is. Ez egyfajta stagnálást mutat, és ezzel nem tudunk egyetérteni – részletezte Béres Csaba, a Jobbik önkormányzati képviselője.

Az MSZP-DK-Együtt-PM frakció sem támogatta a költségvetést, egyebek mellett a városfejlesztési kiadások csökkenését kifogásolták.

– Mi már tavaly is szorgalmaztuk, hogy a városvezetés a költségvetési cikluson belül, évenként is lehetőséget adjon a gazdasági társaságoknak, akik ebben a városban képzelik el munkájukat, életüket, jövőjüket. Látszik a mostani költségvetésből a városfejlesztési kiadáscsökkenés, ami egyharmadára esik vissza a tavalyihoz képest, és jelentősen csökkenti azon gazdasági társaságoknak, akik itt, Nyíregyházán akarnak dolgozni – mondta el Nagy László, az MSZP-DK-EGYÜTT-PM frakcióvezetője.

A CIVIL SZERVEZETEKET IS TÁMOGATJÁK

Nyíregyházán a tervezett helyiadó-bevétel 9,52 milliárd forint: az iparűzési adó 6,4 milliárd, az építményadó pedig 2,6 milliárd. Ebből a két adónemből tavaly 6 és 2 milliárdot terveztek. Az önkormányzati intézmények működési bevételi terve csaknem egymilliárd forint.
Szociális és köznevelési kiadásokra 628 millió forintot terveznek, kulturális feladatokra pedig 110 milliót. Ebben nincs benne a nagy kulturális intézmények finanszírozása, így például a múzeumé, a könyvtáré vagy a művelődési központé, ezek külön-külön többszáz millió forint összegűek. Jut pénz az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának finanszírozására, civil szervezetek, alapítványok támogatására és a sportegyesületek megsegítésére is.

A költségvetésben nem szerepel az úgynevezett TOP-os keret. Ezt a megyék és a megyei jogú városok kapják fejlesztésre és gazdaságélénkítésre az aktuális, hétéves uniós költségvetési ciklusban. Ez a forrás Nyíregyháza esetében közel 25 milliárd forint, aminek idén várhatóan a kétheted részét, tehát mintegy 7 milliárdot használhat fel. A tétel még nem része tehát a költségvetésnek, az összeg nagy részét pedig gazdaságfejlesztére lehet fordítani.

A NYÍRVV 2,8 MILLIÁRDOT KAP

Változik a segélyezés rendszere. Az átalakuló finanszírozás lényege, hogy az eddig a jegyzői hatáskörben lévő aktívkorúak ellátása márciustól átkerül a járási hivatal hatáskörébe. Ezen túl az alanyi ápolási díj, az időskorúak járadéka, az alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is hozzájuk tartozik. Az összegekben nem lesz változás. A közgyűlésen arról is döntöttek, hogy megmaradnak az úgynevezett nem kötelező támogatási és ellátási formák az önkormányzatnál – erre a forrást külön elkülönítették az idei büdzsében, 300 millió forintot, hogy azok a rászorulók, akik eddig a juttatásokban részesültek, idén se szenvedjenek hiányt.
Napirendre került a NYÍRVV Nonprofit Kft.-vel kötendő közszolgálati szerződés is. Az önkormányzat 2015. évi költségvetésében a NYÍRVV Nonprofit Kft. az idei közszolgáltatási feladatok elvégzésére 2,8 milliárd forintot kap a költségvetésből.

Erdős József

Fotó: Kohut Árpád