Lukács Ödön vette először a fáradságot, hogy összegyűjtse és megszólaltassa a város történetére vonatkozó és akkor rendelkezésre álló okleveles és egyéb dokumentumokat. Ennek az eredménye a Nyiregyháza szabad, kiváltságolt város története című mű, amely eredetileg két kötetben jelent meg. Az első kötet 1886 októberében látott napvilágot és a város történetét 1848-ig dolgozza fel. Nagymáté Albert a Nyírvidék hasábjain megjelent recenziójában „buzgó és lelkiismeretes” kutatónak nevezi Lukácsot, akinek műve „egy olyan derék könyv”, mely „előkelő helyet fog elfoglalni az e nemű kitűnőbb munkák között”. A szerző „sok szeretettel és melegséggel tárja fel a jelen nemzedék előtt a múltak érdekes és tanulságos eseményeit e könyvben; mely bizonyára méltó arra, hogy nemcsak a város, hanem megyénk minden értelmes polgára megszerezze és okuljon belőle”.

Nagymáté szerint a kötet dicsőségére válik Jóba Elek könyvnyomdájának is: „szép papír, díszes betűk, csinos beosztás, ízléses díszítmények a fejezetek elején és végén, az igen célszerű, emlékezetet felsegítő időrendi széljegyzetek, szóval az egész technikai munka rendkívül emelik a könyv értékét s jó véleményt keltenek a vidéki nyomdászati iparról”. A monográfia második kötete 1887-ben jelent meg. 1987-ben e várostörténeti alapmű reprint kiadásával tisztelegtek a szerző és történetírói munkássága előtt.

Lukács Ödön 1896. március 1-jén hunyt el. „Egyházmegyéje bölcs kormányosát veszítette el halála által, hívei az igazi pásztort, a szenvedésekben, csapásokban gyógyító, vigasztaló, balzsamos szavú nagy papot siratják, a közélet a hűséges, a kitartó munkást, nagy ideálok küzdelmeinek vezérét”. Nevét 1985-től utca őrzi a Korányi Kertvárosban, emlékét 1987 óta tábla hirdeti a református templomban.

Ilyés Gábor helytörténész