Zsila-fotók a galériában: „Az én műtermem a természet”

Zsila-fotók a galériában: „Az én műtermem a természet”

A Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja Zsila Sándor, aki városlakóként egykoron nem igazán értette a természetet. Kirándulgatni barátaival kezdett, és 40 éves szakmai múltja után ma már igazi természetfotósnak vallja magát.

Számomra a világ érzékelése az objektíven keresztül valósul meg. Én éppen azért fényképezek, hogy olyan dolgokat mutassak meg a világból, amit az átlagember nem lát, vagy nem olyannak lát, mint ahogyan én a különböző objektívekkel, vagy változó mélységélességgel meg tudok mutatni – mesélte a művész.

„Én sokféle dolgot fényképezek. Együtt dolgozom képzőművészekkel is, különféle egyesületekben fotóművészekkel, akik nem természetet fényképeznek. Nem érzek túlzott különbséget egymás között. A mondanivalónk egyforma. Szeretnénk valamit az általunk érzett világból átadni. Az én műtermem a természet, illetve a szabad ég alatt készült dolgok, és itt éppen Londont láthatjuk, és ez is szabad ég alatt készült. Nem street fotó, de az én felfogásomban a dolog esztétikai értéke volt az izgalmas” – vallott munkájáról Zsila Sándor fotóművész.

Az alkotó 20 éve indította saját fotóiskoláját, és büszke arra, hogy tanítványaival megalapította a Fényecset Fotóklubot. Pedagógiai vénája szerint azt vallja, hogy lehetne tárlatvezetéssel egybekötött földrajzórát tartani a kiállítóteremben, rajzot, vagy akár irodalomórát is, hiszen nem véletlenül adta kiállítása címéül Petőfi A Tisza című verséneki egyik sorát. A Boldog órák szép emlékeképen című tárlat szeptember 26-ig várja a látogatókat a Városi Galériában.