Zsebibaba Nyíregyházán – Már látható a vörös óriáskenguru csapat legifjabb tagja

A kis kenguru 2017-ben látott napvilágot, ám míg a legtöbb fajnál azonnal láthatjuk, ha szaporulat születik, a kenguru-féléknél egy jó ideig csak sejthetjük azt, ugyanis az erszényes állatokra az a jellemzője, hogy utódaik, roppant fejletlen állapotban jönnek a világra. A szinte embrionális állapotú, mindössze 1-2 centiméteres újszülött hátsó végtagjai és farka inkább csak kezdemény, szeme még nem nyílt ki és szőrtelen. Születés után az első 2 hónapban a biztonságot nyújtó erszényben fejlődik, s körülbelül 150 naposan dugja ki a fejét először anyja erszényéből.

Ahogy a kölyök növekszik, egyre több időt tölt az erszényen kívül s 240 naposan végleg elhagyja azt, de még visszajár szopni körülbelül 3-4 hónapig. A Nyíregyházi Állatpark fél éves „zsebi babája”, egyre többször dugja ki a fejét a biztonságot nyújtó erszényből, s pár hét múlva véglegesen el fogja hagyni azt.

Fotó: Kohut Árpád

A Nyíregyházi Állatpark 2013 óta tartja a világ legnagyobb erszényes állatát, az ausztrál kontinenst bemutató kifutórendszerben – többek között dingók, benett kenguruk, emuk és fekete hattyúk szomszédságában  s eddig négy szaporulat született.

2017 óta a faj európai törzskönyvvezetője a Nyíregyházi Állatpark munkatársa, azaz ő koordinálja az Európában, zárt tartási körülmények között élő vörös óriáskenguru populációt.

A vörös óriáskenguru (Macropus rufu) – mely a világ legnagyobb ma élő erszényes állata – tudományos neve vörös nagylábút jelent, hiszen valóban tekintélyes hosszú hátsó láb jellemzi. Tápláléka általában igen alacsony tápértékű fűfélékből áll, de cserjék leveleit is fogyasztja.

Ausztrália ikonikus állata belső, vízben szegény területein élő emlős, s táplálékban gazdag időpontban akár 100 egyedből álló csoportokban is élhet, és akár 50 km/órás sebességgel képes ugrálni.

Fotó: Kohut Árpád

Érdekesség, hogy a vörös óriáskenguru anyának egyszerre akár három utódja is lehet különböző fejlődési stádiumban: az egyik elég idős ahhoz, hogy anyja erszényén kívül éljen, de még szüksége van a tejére. A második anyja erszényében él, ott táplálkozik, míg a harmadik embrió állapotban van az anyaméhben.

Ha az erszényben növekvő kölyök elpusztul, vagy ragadozó áldozatává válik, anyjának nem kell párosodnia, hogy megfoganjon: egy megtermékenyített petesejt már készen áll, hogy beágyazódhasson a méhbe, így az új embrió fejlődése szinte azonnal megkezdődhet. A gyors növekedés érdekében magas zsírtartalmú tejet kap, miközben az erszényben fejlődő újszülött alacsony zsírtartalmút egy másik mellbimbóból. Ausztrália nagy erszényesei számára ez hatékony stratégia, hogy egyszerre két különböző korú kölyköt szoptatnak, s közben egy megtermékenyített petesejt is várja, hogy beágyazódhasson.

 

Forrás: Nyíregyházi Állatpark