Vízkereszt: házszenteléssel és a karácsonyfa leszedésével zárul a karácsonyi ünnepkör

G. M. B. – vajon mit jelent ez a három betű, s miért írja a pap az ajtófélfára vízkereszt napján az őt meginvitáló családoknál? Miért ezen a napon szedjük le a karácsonyfát?  

Vízkereszt, epifánia (Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése) Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe.

A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A kereszténységben vízkereszt napja a 4. század elején vált liturgikus ünneppé.

Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára, melyet a kánai menyegzőn mutatott be.

A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe, Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek (háromkirályok) látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor.

A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör az ünnepet megelőző készületi időből és az ünnepet kifejtő időszakból áll. Jelenleg advent első vasárnapjától a vízkereszt utáni vasárnapig tart. Vízkereszt egyben a farsangi időszak kezdete is.

Már a középkorban is a vidám, önfeledt mulatozások kirobbanásának napja, pillanata volt ez a karácsony csendes elmélyedése után,

erre utal Shakespeare komédiája is, melynek sokat sejtető címe: Vízkereszt, vagy amit akartok, szintén a szabadosságra utal.

Házszentelés, háromkirályozás

Vízkereszthez kapcsolódóan különböző népszokások alakultak ki. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak, megitatták az állatokat, magukra locsolták, a bölcsőre hintették vagy a ház akár földjét is meglocsolták vele. Az ünnephez kötődő szokások közül ma már csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

Az utóbbi időkben Magyarországon és a határon túli magyar területeken is visszatérőben van vízkereszt napján a házszentelés régi, szép hagyománya. A katolikus családok a hagyomány szerint ezen a napon meghívják házukba, lakásukba plébánosukat, aki szenteltvízzel meghinti a lakás helyiségeit. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával

A pap krétávala írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a háromkirályok nevének kezdőbetűit, G. M. B. (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Az idei eszentendőben például így: 20 + G + M + B + 22.

Más értelmezés szerint ez a három betű a latin áldásformula kezdőbetűit rejti: Christus Mansionem Benedicat (Krisztus áldja meg e házat). A papot ilyenkor meghívja a család ebédre vagy vacsorára.

A karácsonyi ünnepkört lezáró naphoz néphagyományainkban számtalan szokás, szertartás fűződik. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Ez a népszokás is fel-feléled napjainkban.

Ahol ma ünneplik Jézus születését

Január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox katolikus ünnepli a karácsonyt – majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet, sőt, már a szilveszteren is túl vannak. Tizenöt olyan államot sorolhatunk fel, ahol a népesség többsége ma ünnepli Jézus születését.

Egyiptom, Etiópia, Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Örményország, Bulgária, Románia, Moldova, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Görögország, és Ciprus lakosságának többsége lapoz a mai napon az „ónaptárban” karácsonyra.

Karácsony reggelén, hajnalhasadás előtt, az ortodox templomok összes harangját megkongatják, és kihirdetik a karácsonyt és a karácsonyi ünnepet. Ma legalább 471,85 millióan élnek olyan államban, ahol megkezdődik a karácsony.

A nyugati és a keleti keresztények naptárai közötti eltérés oka, hogy a pravoszlávoknál a mai napig a julián naptár van életben: nem vették ugyanis figyelembe XIII. Gergely pápa 1582-ben bevezetett naptárreformját.

Forrás: hirado.hu